A The Daily Telegraph című tekintélyes konzervatív napilap elemzése szerint Cameron "arra fogadott", hogy Németország ezúttal őt fogja támogatni Franciaország helyett az EU-költségvetés ügyében. Tekintettel Németország és Franciaország hosszú időre visszanyúló, elmélyült nézetazonosságára EU-ügyekben, ez meglehetősen csekély esélyű tét volt - így Cameron győzelme jelentős.

Hasonlóan jelentős vereséget szenvedett viszont Francois Hollande francia elnök, aki a csúcs előtt arra tett fel fogadást, hogy Angela Merkel német kancellár - követve összes elődjének nyomdokait - ezúttal is hajlandó lesz német pénzt áldozni a francia politikai ígéretek megvalósítására - fogalmaz szombati értékelésében a The Daily Telegraph.

A lap szerint ugyanakkor lehetnek majd belpolitikai mellékhatásai is annak a hazai népszerűségnek, amelyet a brit kormányfő elkönyvelhet az uniós költségvetési alku elérése után. Sok konzervatív képviselő ugyanis az egyezséget úgy fogja értékelni, hogy eredményes lehet az EU-val szembeni kemény tárgyalási pozíció, és e képviselők azt fogják követelni, hogy Cameron hasonló keménységgel lépjen fel, amikor a Brüsszelnek átadott döntési jogkörök "hazatelepítéséről" tárgyal majd. Ez viszont már próbára teheti Németország türelmét - vélekedik a brit konzervatív napilap.

A liberális irányzatú Financial Times szerint Cameron az első számú győztese annak "az ezermilliárd eurós téttel vívott küzdelemnek", amely az elmúlt 18 hónapban lezajlott Brüsszelben és más európai fővárosokban. A brit kormányfő mindenekelőtt elmondhatja, hogy elérte az EU történetének első kiadáscsökkentését - ami trófea egy konzervatív brit miniszterelnök számára -, miközben megvédte a Nagy-Britanniának járó, "szent és sérthetetlen" uniós költségvetési visszatérítést.

A gazdasági napilap szerint Angela Merkel is azáltal érte el csaknem pontosan azt a költségvetési egyezséget, amelyet akart, hogy hagyományos szövetségese, Hollande helyett ezúttal Cameron mellé állt.
A Financial Times szerkesztőségi kommentárja szerint biztató, hogy jóllehet Európa továbbra is a jövőjét meghatározó kérdések megoldásával küszködik, vezetői azonban továbbra is szóba állnak egymással, és az elmúlt hét eseményei megmutatták, hogy a legváratlanabb ügyekben is egyetértésre juthatnak.