A Napi Gazdaság hétfői számának cikke
A belorusz kormány szívesen elfogadna 3,5 milliárd dollárt az IMF-től régi adósságai törlesztésére, de szüksége nincs rá − jelentette ki Nagyezsda Jermakova, a minszki jegybank elnöke. A Valutaalap nem is tagadja, hogy döntését alapvetően politikai kérdésektől teszi függővé, és olyan feltételeket szab, amelyek csökkentenék a reáljövedelmek növekedési ütemét, ez pedig a belorusz vezetés számára elfogadhatatlan. Ennek ellenére "hasznos tippeket" kaphatnak az IMF-től. Így például megoldották a vitás kérdéseket a jegybankot illetően, és a nemzetközi szabályoknak megfelelően alakították át a bankrendszert.
Megkezdődött a gazdaság szerkezeti átalakítása, bár ennek üteme elég lassú, és a reformok nem olyanok, mint amilyeneket a Valutaalap szeretne − ismerte el a minszki Telegraf tudósításában. Chris Jarvis, az IMF főtárgyalója úgy nyilatkozott, hogy bár az ország képes saját erejéből az adósságszolgálatra, erősítené helyzetét, ha növelné tudná tartalékait. Ezt a véleményt látszanak megerősíteni a legújabb adatok, amelyek szerint Belarusz küladóssága a múlt évben 5,63 milliárd dollárral, a bruttó hazai termék 62,3 százalékára emelkedett az év eleji 51,6 százalékról. Emellett a szervezet arra figyelmeztet, hogy − ellentétben a Jermakova által kifejtett elképzeléstől − adósságtörlesztésre nem nyújt hitelt. A minszki kormány 2009−2010-ben összesen 3,46 milliárd dolláros készenléti hitelkeretet kapott az IMF-től, és tavaly májusban hivatalosan 7 milliárdos kölcsönt kért − emlékeztetett a BelaPAN hírügynökség.
A Belarus Digest szerint Andrej Harkovec pénzügyminiszter arról beszélt: az ország szeretné javítani pozícióját a nemzetközi hitelminősítőknél, hogy erősödjön a külföldi befektetők bizalma az ország iránt. Belarusz csak 2007-ben került fel ezen listákra, a Standard & Poor's-nál B plusz osztályzatot kapva stabil kilátásokkal a hosszú lejáratú külföldi adósságaira, a Moody's akkor ugyancsak stabilnak minősítette a B1-hez adott kilátásait. Tavaly azonban ez B mínuszra, illetve B3-ra romlott, mindkettőnél negatív kilátásokkal, vagyis a legkockázatosabb adósok csoportjába került. Ez a legrosszabb besorolás, amit valaha szovjet utódállam kapott, és nemcsak a befektetőket tartja távol, de jócskán megnöveli a hitelköltségeket is. Tavaly októberre a 2010-ben kibocsátott eurókötvények hozama már 20,28 százalékra emelkedett.
Továbbra is számos kérdés merül fel a belorusz valutával kapcsolatban. Újabban levették a napirendről az orosz rubelre átállást, de az infláció miatt - amit a napokban a 200 ezer belorusz rubeles bankjegy forgalomba hozatala is jól illusztrál - a denomináció lehetőségét naponta felvetik. Jermakova most úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint erre egyelőre semmi szükség sincs, mint ahogy nem hajlandó pénzérmék kibocsátására sem, mert mint mondta, az sokkal költségesebb, mint papírpénzt nyomtatni.