Ahogy lassul a kínai gazdaság növekedése egyre gyorsabban hagyja el az országot a külföldi tőke és a befektetők, ami előrevetíti egy nagyarányú tőkemenekülés lehetőségét, az pedig negatívan hatna a hazai banktőkére és a valutatartalékra - írta a Duowei News, a külföldön élő kínaiak lapja.

Ennek legújabb példája a japán Citizen órák gyártója, amely bezárta kínai vállalatát, a Citizen Chinát, nem sokkal azután, hogy a Microsoft decemberben bejelentette két Nokia telefongyárának bezárását - a gyártást Hanoiba viszi át. Egész sor külföldi vállalat tervezi, hogy idén követi példájukat. A japánok, mint a Panasonic, a Sharp, a Daikin, és a TDK kapacitásuk egy részét haza, vagy más országokba viszik. Az olyanok, mint az Uniqlo, a Nike, a Foxconn, a Funai, a Clarion és a Samsung visszafogják kínai termelésüket, miközben új gyárakat építenek Délkelet-Ázsiában és Indiában.

A Want China Times tajvani internetes újság szerint azok miatt a tényezők miatt állnak odább, amiért eredetileg Kínába jöttek - olcsó erőforrások, föld és munkaerő, azonban mindezek megdrágultak, és a termelési költségek együtt nőttek az ország évtizedek óta tartó gyors gazdasági fejlődésével. A munkaadók emellett panaszkodnak a munkaerkölcs romlására és a szakértelem hiányára - a nyolcvanas-kilencvenes években született kínaiak nem olyan szorgalmas és engedelmes dolgozók, mint apáik nemzedéke volt.

A külföldi vállalatok kivándorlása jelentős tőkemenekülésbe csaphat át - egyesek szerint ez már meg is kezdődött. Míg a pekingi jegybank adatai szerint 2014 második felében 92,1 milliárd dollár hagyta el az országot, a Citibank becslése, hogy csupán a tavalyi év utolsó negyedében 250-270 milliárd dollárt vontak ki Kínából. Ez annyira meggyengítette a hazai bankok hitelnyújtási képességét, hogy a központi bank kénytelen volt csökkenteni a kamatokat és a kötelező tartalékalapok összegét, hogy erősítse likviditásukat. Ez a The Diplomat szerint csak ahhoz volt elég, hogy megakadályozza a spekulatív finanszírozás újabb hullámát.

A jüan árfolyamának gyengülése miatt a jegybank és a kereskedelmi bankok egyaránt a hazai valuta vásárlására kényszerültek decemberben és januárban. Ironikus, hogy a jüan leértékelődése pont az ellenkezője annak, amit a Nyugat két évtizede követel - a kínai valuta felértékelésének. Ez tulajdonképpen 2005-ben megkezdődött, 2008-2010-ben érte el csúcsát, és mostanáig folytatódott. A mostani visszaesés csekély ahhoz képest, amennyit a jüan a korábbi években erősödött, de elemzők nem zárják ki az árfolyam további csökkenésének lehetőségét.

A valutapiac állami ellenőrző hivatalának prognózisa szerint a tőkeáramlás idén volatilis lesz. Az árfolyamot viszonylag szoros ellenőrzés alatt tartják, és a hatalmas valutatartalék miatt nem kerülhet sor pénzügyi válságra, különösen nem az 1997-es ázsiaihoz hasonlóra.
A gazdasági kilátások romlása miatt Peking érdeke a szolgáltatási szektor reformjainak erősítése és a lakosság kiadásainak növelése. A gazdasági aktivitás fellendülése növelné a jüan iránti igényt és megállítaná annak leértékelődését. A reálgazdaság növekedése pedig lehetővé tenné, hogy a jegybank növelje a reálgazdasági szektor jüan-hiteleit.