Még kitarthat ugyan egy ideig Görögország és az európai monetáris unió (EMU) házassága, de már látszanak a viszony végének körvonalai. Igen valószínű, hogy a dél-európai ország végül rákényszerül az eurózóna elhagyására, ám hogy mikor, az kérdés.  A végjátékban három elvnek kell érvényesülnie - fejti ki David Marsh, a London and Oxford Capital Markets befektetési bank elnöke kommentárjában. Az első: nem a németek fogják kihúzni a dugót, mert nem akarják vállalni az államcsődért a felelősséget. Az EMU elhagyása görög parlament és a társadalom szuverén döntése lesz, amelyet azon az alapon fognak meghozni, hogy mit tartanak az ország érdekének.

A második elv: a németek semmilyen körülmények között nem maradhat egyedül, bármilyen új valutamegállapodás, az EMU módosítása csak úgy képzelhető el, hogy Németországot megbízható partnerországok veszik körül, amelyek jelentős súlyt képviselnek a német külkereskedelemben. A németek legfőbb tanulsága a második világháborúból az volt, hogy sérülékennyé válnak, ha egyedül maradnak, ezért ezt a hibát nem fogják még egyszer elkövetni. Legutóbb 1993-ban fenyegetett ilyen veszély, amikor a Párizs ki akarta lökni Berlint az unió akkori valutaárfolyam-mechanizmusából (az EMU elődjéből), de a hollandok a melléjük álltak - mondván, ha ha keleti szomszédjuk megy, akkor ők is mennek.

A harmadik elv ugyanaz a görögökre vonatkoztatva, mint ami a németeket védi: ők sem maradhatnak egyedül. Az európai országok nem akarnak egyfajta mártírt csinálni Görögországból, ezért Athén megkapna minden segítséget, hogy az ország lehető legkisebb áldozattal visszatérhessen a drahmához. Az elmúlt napok eseményei Marsh szerint ezt a forgatókönyvet készítik elő. A válságkezelés résztvevői igyekeznek egymásra tolni a felelősséget, s ezzel egyúttal terelgetik a végső megoldás - Görögország önkéntes kilépése az eurózónából - felé a folyamatokat.

Az Európai Központi Bank elutasít minden olyan lépést, ami görög adósságok átütemezéseként értelmezhető, mivel ezek az eurót fenyegetnék, aminek védelme viszont az bank első számú feladata. Angela Merkel a hét végén belement a német álláspont enyhítésébe a magánhitelezők megszorongatásával kapcsolatban, nehogy Berlin legyen a felelős, ha kemény álláspontja miatt a pénzpiacok csődbe döntenék Görögországot.

A labda most a német és a görög parlamenti képviselőknél van. Az előbbiek a múlt hónapban egyhangúan támogatták a magánhitelezők belekényszerítését a második görög segélycsomag finanszírozásába, az utóbbiaknak szembe kell nézniük az újabb támogatás nem csekély árával, miközben immáron folyamatosak a többezres tüntetések vannak a megszorítások és a hitelezők ellen. Nagyon úgy néz ki, hogy Franciaország és Németország némi időt nyert Görögország heroikus, de eredménytelenül végződő megmentési kísérletének lezárására - írja elemzésében a MarketWatch publicistája.