A szervezet tanulmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt két év javulása után, 2012-ben ismét emelkedett a globális munkanélküliség, 2013-ban pedig további növekedés várható. Tavaly mintegy 197 millióan voltak munka nélkül, ami 5,9 százalékos globális munkanélküliségi rátát jelent. Ez azt is jelenti, hogy mintegy 39 millóan estek ki a munkaerőpiacról, amivel a 2007 - azaz a válság előtti időszak - óta 67 millió munkahely veszett el globálisan - mutat rá a jelentés. A 2012-ben bekövetkezett 4,2 milliós növekedésnek a negyede a fejlett gazdaságokban következett be. Az ILO szerint a 2013-14-re várt enyhe gazdasági növekedés ellenére a globális munkanélküliség további 5,1 millióval 202 millióra fog növekedni 2013-ban, és 2014-ben további 3 milliós emelkedés várható.
A fiatalok számára a munkaerő-piaci helyzet meglehetősen kilátástalan marad az ILO szerint: a 15 és 24 év közötti fiataloknak csaknem 74 százaléka van állás nélkül szerte a világon, ami 12,6 százalékos ifjúsági munkanélküliségi rátát jelent. A szervezet különösen aggasztónak tartja, hogy egyre több fiatal válik hosszú távon munkanélkülivé. Az ILO adatai szerint a 2007-es 28,5 százalékhoz képest jelenleg a fiatalok mintegy 35 százalékának hat hónapja, vagy ennél hosszabb ideje nincs munkja a fejlett országokban. Valószínűleg növekedni fognak a regionális különbségek: a fejlett gazdaságokban a helyzet előreláthatólag némileg javul majd a következő öt évben, de az előrejelzések szerint az ifjúsági munkanélküliség mértéke nőni fog Kelet-Európa, Kelet- és Délkelet-Ázsia és a Közel-Kelet feltörekvő gazdaságaiban - állapítja meg az ILO.
Európa rossz hatással van a világra
A fejlett gazdaságokban látott tavalyi lanyha gazdasági növekedés negatív hatása - különösen az európai recessziós gazdasági környezet - az olyan országokra is átterjedt - elsősorban a nemzetközi kereskedelmen keresztül -, amelyek a válság második hullámától kezdetben megmenekültek.
A különböző országokban a monetáris és fiskális politikák között tapasztalt inkoherencia, valamint a pénzügyi szektor és a szuverén válságra adott válaszok - különösen az eurózónában - a globális kilátásokra is kiható bizonytalanságokat idéztek elő, ennek következtében pedig csak ráerősítettek azokra a vállalati szektorban megfigyelt tendenciákra, miszerint a kapacitások bővítése és munkaerőfelvétel helyett a cégek inkább a készpénzállományuk növelését vagy az osztalékok kifizetését választották. Továbbá sok országban a munakerőpiacon is pangást okozott, ami még olyan államokban is bénítóan hatott a munkahelyteremtésre és kitolta a munkanélküliség időtartamát, ahol korábban alacsony volt az állástalanok száma, és dinamikusan működött a munkaerőpiac- mutat rá az ILO.
Gyors javulás nem várható
Mivel a jövedelmek emelkedése a növekvő munkanélküliség miatt szintén nyomás alá került sok fejlett gazdaságban, a fogyasztástól nem várható a gazdasági aktivitás támogatása, vagyis a növekedés ösztönzését más területektől, magánbefektetésektől, kormányzati beruházásoktól - már ahol van erre mozgástér - kell várni. Mindezekkel együtt az ILO megállapítja, hogy közép távon a globális gazdasági növekedés nem lesz elég erős a munkanélküliségi ráta gyorsan csökkentéséhez. Még gyorsuló bővülés mellett is 6 százalék feletti globális munkanélküliségi ráta várható 2017-ig, és a következő öt évben a munkanélküliek száma 210,6 millió körüli szintre emelkedik.
A strukturális átalakítások lelassultak a fejlődő és feltörekvő gazdaságokban, ami az ILO szerint a globális növekedés motorjaira is negatív hatással van. A lassuló strukturális átalakítások ellenére a munkaviszonyban állók szegénysége globális szinten továbbra is mérséklődik, ennek üteme azonban lassabb a válságot megelőző időszakhoz képest. Jelenleg mintegy 397 millió alkalmazott él mélyszegénységben, 472 millió pedig nem tudja rendszeresen kielégíteni az alapvető szükségleteit a jövedelméből. Az ILO jelentése emellett megjegyzi: az informális foglalkoztatottság ismét elkezdett növekedni, különösen Kelet-Európában és Közép-Ázsiában. Az alkalmazásban állók szegénységét és a veszélyeztetett, vagy "sebezhető" foglalkoztatottak csoportját (vulnerable employment) a termelékenység növelésével és a strukturális átalakítások felgyorsításával lehetne csökkenteni - jegyzi meg az ILO.
További lépések szükségesek
Guy Ryder főigazgató szerint a döntéshozóknak összehangolt válaszokat kell adniuk a válságra. A válság globális jellege azt jelenti, hogy az országok nem képesek egyedül, és pusztán belső intézkedésekkel kivédeni a hatását. A befektetéseknek és a munkahelyteremtésnek gátat szabó nagyfokú bizonytalanság nem ér véget, ha az egyes országok egymásnak ellentmondó megoldásokkal állnak elő - hangsúlyozta a szervezet főigazgatója.
Az ILO szerint a második hullámvölgyből való kilábaláshoz a következő lépések megtételére lenne szükség:
- A bizonytalanság kezelése a befektetések és a munkahelyteremtés növelése érdekében. Ennek keretében koherensebb és kiszámítható intézkedések szükségesek, egyebek mellett a fogyasztás növelése érdekében az elkölthető jövedelmek növelése, a bankszektor helszreállítását célzó pénzügyi reformok gyors bevezetése a hitelezés és a beruházások támogatása érdekében.
- Koordinált fellépés a globális kereslet és munkahelyteremtés érdekében. A globális döntéshozóknak és a nemzetközi szervezeteknek (G20, EU) nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük a más gazdaságok kárára hozott előnyszerzés megakadályozása érdekében (beggar-thy-neighbour policy), amelyek Európában a bérek és szociális háló csökkentésében, míg más országok esetében a kereskedelmi és monetáris intézkedésekben nyilvánulnak meg. Az intézkedéseket jobban össze kell hangolni globálisan - véli az ILO - a növekedés kiegyensúlyozása és ezáltal a multipoláris növekedés ösztönzése érdekében.
- A munkaerőpiaci keresleti és kínálati oldali igények jobb összehangolása és a strukturális változások előmozdítása.
- Növelni kell az erőfeszítéseket a fiatalok foglalkoztatásának javítása érdekében, különös tekintettel a hosszú távú fiatal munkanélküliségre.