Az önkormányzatok 90 napot meghaladó adósságállományára egyelőre nem sikerült megoldást találni, így nincs garancia arra, hogy a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) küldött szándéknyilatkozatot elfogadja majd a washingtoni hitelező igazgatótanácsa, ismerte be Victor Ponta Románia miniszterelnöke. Az IMF június végéig adott haladékot Bukarestnek arra, hogy rendezze elmaradásait, csökkentse az önkormányzatok adósságát és privatizálja az állami vállalatokat.
A hivatalos adatok szerint az 2012. december végén az önkormányzatok összesített, 90 napot meghaladó tartozásai 840 millió lejt (egy euró 4,35 lej) összesítettek, alig egy hónappal később 2013. január végén ez az összeg több mint 300 millió lejjel 1,18 milliárd lejre nőtt. A kormány és az IMF között született megállapodás szerint a helyi hatóságoknak március végéig legkevesebb 85 százalékkal kellett volna csökkenteniük az adósságállományukat, ellenkező esetben a kincstár zárolta volna számláikat. Hogy az IMF kérésének eleget tudjanak tenni, a privatizációkból befolyó összegekből 800 lejt különített el a pénzügyminisztérium, ebből a keretből az önkormányzatok kedvező feltételek mellett legfeljebb 5 évre kölcsönözhettek kizárólag az adósságállomány csökkentésére. Mindezek ellenére továbbra sincs nincs biztosíték arra, hogy az IMF követelésének a megadott határidőig eleget tudnak tenni, ebben az esetben washingtoni hitelező igazgatótanácsának napirendjéről lekerül a romániai hitelvonal felülbírálása, azaz a 2011-ben megkötött eredetileg két éves szerződést továbbra sem sikerül lezárni - mondta Ponta.
Aggodalomra ad okot az is, hogy a napokban meghiúsult a román vasúttársaság árufuvarozó részlegének (CFRM) értékesítése is, annak ellenére, hogy az 51 százalékos részvénycsomag eladását már tényként kezelte Bukarest. Relu Fenechiu közlekedési miniszter a Mediafax hírügynökségnek azt mondta, a beadott pályázatok hiányosak voltak, formailag és tartalmilag sem feleltek meg a kiírás feltételeinek azért utasította el a tárca mindhárom cég ajánlatát. Rossz nyelvek azt állítják, hogy a vasúttársaságot nem is akarta eladni Bukarest, a pályázat mindössze azért kellett, hogy bizonygassák az IMF-nek, hogy beindult az évek óta halogatott folyamat. Mindezt alátámasztja az is, hogy az év elején a közlekedési tárca azt kérte a washingtoni hitelezőtől, hogy vegyék le a privatizációs listáról a társaságot, a valutaalap azonban nem engedett Bukarestnek.
A határidő közeledtével egyre inkább úgy tűnik, hogy Bukarest nem tudja behozni elmaradásait, a kormány és az IMF között zajló heves párbeszédből pedig leszűrhető, hogy a hitelezők nem kívánnak további engedményeket adni Romániának. A 2011-ben megkötött 5,3 milliárd euró értékű elővigyázatossági típusú szerződés lezárása azonban létfontosságú, hiszen Bukarest egy újabb, két évre szóló megállapodást szeretne kötni a nemzetközi hitelezőkkel, lazább feltételek mellett.
Románia devizaadóssága a válság kezdete óta 72 milliárd euróról 100 milliárdra euróra nőtt március végére, ami elsősorban az IMF-től, a Világbanktól és az Európai Bizottságtól kapott 20 milliárd eurós hitelcsomagnak tudható be. Ebből a hitelből idén mintegy 5 milliárd eurót kell törlesztenie az országnak.