Kuroda Haruhiko kiemelte: a japán jegybank masszív eszközvásárlási, a minőségi és mennyiségi lazítást egyszerre szolgáló programja lefelé nyomja a kötvényhozamokat, azaz elérte a kívánt hatást, a bankok növelik kölcsönkihelyezésüket.
Az EKB kormányzótanácsa csütörtöki ülésén mínusz 0,2 százalékról mínusz 0,3 százalékra emelte a banknál elhelyezett egynapos kereskedelmi banki betétekre felszámított büntetőkamatot. A lépés célja, hogy a reálgazdaságba terelje a pénzt, ösztönözve a bankok hitelezési hajlandóságát.
Óvatosan a túlzott szabályozással
A BOJ elnöke óva intett a túlzott pénzügyi szabályozás, ezen belül a bankok profitszerzését akadályozó környezet kialakításától. Vélekedése szerint hosszú távon a pénzügyi rendszer akkor tud a stabilitáshoz és a fenntartható gazdasági növekedéshez hozzájárulni, ha elegendő profitra tesz szert az aktív és innovatív pénzügyi szolgáltatásokból. Fontos az egyértelmű szabályozói környezet kialakítása is - tette hozzá.
A világ harmadik legnagyobb gazdaságának teljesítménye a hazai kereslet csökkenése miatt tovább gyengült az idei harmadik negyedévben, technikai recesszióba taszítva ezzel az országot. A hazai össztermék (GDP) éves összevetésben 0,8 százalékkal esett és 0,2 százalékkal zsugorodott az előző negyedévvel összevetve.
A japán központi bank 2013 áprilisában hirdette meg eszközvásárlási programját, amelynek keretében évi 80 ezer milliárd jent, nagyjából 681 milliárd dollárt költenek pénzügyi eszközök, elsősorban államkötvények vásárlására, és amelytől azt remélik, hogy a közel két évtizedes defláció után elindítja az árak emelkedését a világ harmadik legnagyobb gazdaságában.