Romeva a brit közszolgálati rádiónak adott rövid nyilatkozatában kijelentette: hétfőn a terveknek megfelelően megtartják a parlamenti vitát a függetlenné válásról, mert "fontos kérdésről van szó".

A spanyol alkotmánybíróság csütörtökön felfüggesztette a katalán parlament hétfőre összehívott rendkívüli ülését, amelynek napirendjén a katalán függetlenségi népszavazás eredményének értékelése szerepel. A bírói testületnél a katalán szocialista párt (PSC) támadta meg a parlamenti ülést összehívó határozatot, arra hivatkozva, hogy a népszavazás törvénysértő volt.

Kapcsolódó

Nem lehetne megtartani

A felfüggesztő határozat azt jelenti, hogy a spanyol alkotmánybíróság a beadványt eljárásba vette, ítéletének meghozatalára öt hónapja van, de addig törvényesen nem lehet megtartani a katalán parlament hétfőre kitűzött ülését.

A katalán parlament vezetése a bíróság döntése után péntek délután dönt arról, hogy a jövő hét melyik napján, milyen napirendi pontokat vitassanak meg. Carles Puigdemont (képünkön) a BBC televíziónak adott rövid interjúban a hét elején kijelentette: kormánya vagy ennek a hétnek a végén, vagy a következő hét elején jelenti be Katalónia függetlenné válását Spanyolországtól.

Arra a kérdésre, hogy mit tenne, ha Spanyolország beavatkozna és közvetlen irányítása alá vonná Katalóniát, Puigdemont csak annyit mondott, hogy az olyan hiba lenne, amely mindent megváltoztat.

Puigdemont a szerdán sugárzott BBC-interjúban visszautasította az Európai Bizottság elnökének nem sokkal korábbi nyilatkozatát, amely szerint a katalán függetlenségről múlt vasárnap tartott népszavazás utáni helyzetet Madridnak a spanyol alkotmányos renddel összhangban kell kezelnie.

Jean-Claude Juncker a referendumra reagáló nyilatkozatában kijelentette azt is, hogy a spanyol alkotmány alapján a katalán népszavazás jogszerűtlen volt, ha viszont a spanyol alkotmánnyal összeegyeztethető módon zajlott volna le, akkor Katalónia kikerült volna az Európai Unióból.

Őrültség

Őrültség lenne Katalónia függetlenségének kikiáltása Manuel Valls volt francia miniszterelnök szerint. A Barcelonában született és felnőttként francia állampolgárrá vált volt szocialista politikus azt kéri az európai országoktól: értessék meg a katalán vezetőkel, hogy függetlenként nem lehetnek az Európai Unió tagjai.

"Igen, őrültség lenne" - mondta a jelenleg a kormánypárt, a Köztársaság Lendületben (LREM) képviselőjeként politizáló volt kormányfő pénteken a BFM francia hírtelevízió azon kérdésére, hogy mit gondol Carles Puigdemont katalán elnök tervezett bejelentéséről, amely Katalónia függetlenné válását mondaná ki Spanyolországtól.

"Spanyolország ereje abban van, hogy olyan nagy régiói vannak, mint Katalónia vagy Baszkföld. Katalónia és Baszkföld ereje pedig az, hogy Európa egyik legrégebbi nemzetállamához tartozik. Nincs sok ilyen. Van Anglia, van Spanyolország és van Franciaország" - mondta Manuel Valls az MTI szerint.

"Spanyolország lebontása, azaz egy nemzetállamé, ugyanaz, mint Európa lebontása. Ha kinyitjuk Pandora szelencéjét, holnap Baszkföld következik, aztán a francia Baszkföld, és aztán Észak-Olaszország, aztán meg a háború" - vélte a volt kormányfő.

"Úgy vélem, hogy Európának és az európai vezetőknek beszélniük kellene arról, ami Spanyolországban történik, nem azért, hogy közvetítsenek, hanem hogy kimondják, hogy ez nem lehetséges" - hívta fel a figyelmet Manuel Valls. "Nem lehetséges függetlenség Katalóniában. Meg kell mondani a függetlenségpártiaknak: ha kiléptek, akkor nem lesztek tagjai az Európai Uniónak, nem lesz euró sem" - tette hozzá. "Ez nekünk, európaiaknak alapkérdés. Európa a nemzetállamok föderációja, nem régiók és városok föderációja" - mondta a volt francia miniszterelnök.

Ne vonogassanak párhuzamot Székelyfölddel!

A katalán elszakadási törekvések miatt előkerült Székelyföld is. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta pénteken: egyáltalán nem lehet egyenlőségjelet tenni a katalán függetlenségi törekvések és a székelyföldi autonómiaigény közé, ahogy azt a szakadár törekvések európai térhódításától tartó román média sugallja. Az aradi vértanúk tiszteletére rendezett megemlékezésekre Aradra érkezett RMDSZ-elnököt pénteki sajtóértekezletén kérdezték a román újságírók: mi a szövetség hivatalos álláspontja a "Katalónia és Székelyföld között fennálló hasonlóságról".Kelemen Hunor szerint nem létezik ilyen hasonlóság, mert a katalánok sosem állították magukról, hogy kisebbség lennének, nincsen anyaországuk, ők nemzetnek nevezik magukat. Ezzel szemben a romániai magyarok, amikor kulturális vagy regionális autonómiát javasoltak, azt a román államon belül tervezték megvalósítani, sosem beszéltek elszakadásról, elkülönülésről, ezt csak a román média értelmezi másként - magyarázta."Mi mindig leszögeztük, a közös országunkban, parlamenti eszközökkel, párbeszéddel próbáljuk kivívni azokat a jogokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megőrizhessük nemzeti önazonosságunkat szülőföldünkön. Tehát nincs hasonlóság" - mondta Kelemen Hunor, aki egyébként reméli, hogy a spanyol és a katalán politikusok tárgyalóasztalhoz ülnek és megegyeznek, mert az erőszak sosem hozott tartós megoldást. (MTI)

Megkönnyítették a cégeknek a költözést

Közben a spanyol kormány megkönnyítette az országban működő cégek székhelyének belföldi megváltoztatását - jelentette be Luis de Guindos spanyol gazdasági miniszter a kabinet pénteki ülését követő sajtótájékoztatón Madridban. A szombaton hatályba lépő rendelet értelmében a székhelyváltoztatáshoz nem lesz szükséges a részvényesi közgyűlés jóváhagyására, hanem azt az igazgatótanács döntése alapján is végre lehet hajtani.

Igaz ez azokra a cégekre is, amelyek alapszabályzata jelenleg előírja a közgyűlési szavazást. Ha továbbra is érvényben szeretnék tartani ezt a kitételt, akkor azt a jövőben újra, külön kell rögzíteniük az alapszabályban - tette hozzá.

Menekülnek a cégek

A politikus hangsúlyozta: a rendeletet elfogadását több vállalat is kérte a spanyol kormánytól. A döntés azután jött, hogy a Banco Sabadell, Spanyolország ötödik legnagyobb bankja bejelentette: áthelyezi székhelyét Barcelonából Alicanteba, mert így tudja garantálni a jogbiztonságot ügyfeleinek és részvényeseinek. Az MTI szerint az Eurona Wireless távközlési szolgáltató vállalat és az Oryzon Genomics biotechnológiai cég is bejelentette: Madridba költözteti központját.

Úgy tudni számos nagyvállalat fontolgat hasonló lépést, a Caixabank, amely Spanyolország harmadik legnagyobb bankja, és a Gas Natural gázszolgáltató cég vezetőtestületei péntek délután tárgyalnak erről a lehetőségről. A cégek székhelyének áthelyezése Katalónia számára adóbevételek elvesztését jelenti, ilyen például a gazdasági tevékenységet terhelő adó, és a vagyonátruházási illeték.

A kormány katalóniai megbízottja bocsánatot kért

Bocsánatot kért a spanyol csendőrök erőszakos fellépése miatt a múlt heti katalóniai népszavazáson a spanyol kormány katalóniai megbízottja egy barcelonai televíziós interjúban pénteken. Enric Millo a TV3 katalán televízió műsorában szomorúságát fejezte ki a történtek miatt, de hozzátette, hogy a katalán kormányt tartja felelősnek.

Véleménye szerint mindez elkerülhető lett volna, ha nem tartják meg a referendumot vagy ha a katalán elnök nem buzdít a szavazóhelyiségeknek kijelölt iskolák nyitva tartására. A katalán kormány adatai szerint 893 civil sérült meg, a spanyol belügyminisztérium pedig 431 megsérült rendfenntartóról adott hírt.

(Fotó: AFP PHOTO/PAU BARRENA)