November első heteiben mintegy 15 ezer lengyel katonát vezényeltek Lengyelország Fehéroroszországgal közös határára, válaszul arra a helyzetre, hogy több ezer migráns érkezett a belarusz oldalra. Az Európai Unió, az Egyesült Államok és a NATO szerint Alekszandr Lukasenka fehérorosz vezető idézte elő a konfliktust. A varsói kormány többször is azt állította, hogy orosz és belarusz kisbuszokkal szállították a menedékkérőket a lengyel határra, a szervezett szállítások célja pedig szerintük az lehet, hogy Lengyelországot és az Európai Uniót összezilálják.
A fehérorosz katonák ráadásul többször olyan fény- és hangeszközöket vetettek be, amelyek pokollá tették a lengyel egységek jelenlétét. Végül a hónap végére enyhült a helyzet és a belarusz rezsim sokakat elvitt a térségből.
Joe Biden nagyot lépett
November 6-án megszavazta a törvényhozás alsóháza Joe Biden amerikai elnök infrastruktúrafejlesztési törvényjavaslatát, a szociális csomagról azonban továbbra sem döntött. Az 1200 milliárd dolláros infrastruktúrafejlesztési törvény egyebek között utak, hidak és repülőterek építését és felújítását finanszírozza.
Bár a Republikánus Párt képviselői ellenezték a nagy költekezést, végül beleálltak a rengeteg klímavédelmi fejlesztést tartalmazó javaslatba és erős többséggel engedték át a javaslatot.
Közben meglepetésre az elnök nem választott új vezetőt a jegybanki funkciót betöltő Fed élére: kitartott a még Donald Trump által kinevezett Jerome Powell mellett.
Elszabadult az infláció, befagyott a benzinár
Magyarországon az októberi 6,5 százalék után novemberben 7,5 százalék volt az infláció. Ebben jelentős szerepe volt az energiaárak emelkedésének. Az Orbán-kormány hogy ezt kivédje, döntött arról, hogy 480 forintos szinten befagyasztja a nem prémium dízel és benzin üzemanyagok árát.
Közben november közepén látszott, hogy az is reménytelenné kezd válni, hogy az EU-s fejlesztési források megérkezhetnek a 2022-es választások előtt a magyar államkasszába. Az Európai Bizottság (EB) késve, óvatosan, lassan, de lépett a Magyarországot és Lengyelországot érintő jogállamisági vitában: adminisztratív levelet küldtek a két ország kormányának a jogállamisági mechanizmus elindításának részeként. Bár erősen kritikus kijelentéseket tartalmaznak a levelek, inkább az időhúzásról szóltak, hogy az EB konfliktusa ne mérgesedjen el a minél gyorsabb fellépést sürgető Európai Parlamenttel.
Orbán Viktor miniszterelnök válaszlevelében kérte a korlátozások feloldását, a kormányfő szerint a globális kihívások megkövetelik a válságokkal szembeni ellenálló képesség növelését, ebben a szellemben döntött úgy Magyarország tavaly júliusban, hogy nem válik a Covid által sújtott unió pénzügyi helyreállításának akadályává, így most ugyanezt az eljárást kéri.
Egy másik fronton is kibontakozott egy uniós konfliktus. Harminc év alatt még soha nem fordult elő, hogy ne fogadják el az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség államainak megállapodásáról szóló zárónyilatkozatot, de a magyar kormány vétója miatt erre novemberben végül nem volt lehetőség: az Orbán-kormány a Norvég Alap miatt folytatott vitája miatt megvétózta a dokumentumot.
Idén májusban a magyar kormány azt mondta, hogy nincs szükség további Pfizer-vakcinák megvásárlására, majd szeptemberben a kabinet már Brüsszelben lobbizott azért, hogy mégis kaphassanak a cég oltóanyagából. Novemberben a gyermekek oltására alkalmas vakcinák beszerzésébe már visszaszállt a kormány a közös uniós kezdeményezésbe.
Kellemetlen perceket okozott, hogy végül a kormány elismerte, megvásárolta az izraeli kémszoftvert. Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága elfogadta Pintér Sándor belügyminiszter beszámolóját a Pegasus-ügyben, amely után Kósa Lajos a bizottság elnöke elmondta, hogy a Belügyminisztérium vásárolta meg az izraeli kémszoftvert. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a lehallgatásokat a törvényi előírásoknak megfelelően alkalmazták.
Megvolt a klímacsúcs, csak érdemi haszna nem lett
Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban rendezett 26. ülésén (COP26) a résztvevő 197 ország küldöttjeinek sikerült számos fontos kérdésben megegyezni, de abban is összhangban állnak a vélemények, hogy a Párizsi Klímaegyezményben foglalt célokat rettenetesen nehéz lesz elérni.
Arról például konszenzusos vélemény formálódott, hogy ha picit is, de valóban sikerült közelebb jutni a párizsi klímaegyezmény egyik céljához: tehát, hogy az átlagos hőmérséklet-emelkedés jócskán 2 Celsius-fok alatt maradjon és az emelkedés 1,5 Celsius-fokon tetőzzön. De az is látszott, hogy áttörést kellene elérni a szén- illetve metánkibocsátás visszaszorításáért és azért is, hogy azokat az országokat is bevonják, akik ezért nagymértékben felelnek. Csakhogy itt eredményt nem tudtak felmutatni.
Fontosabb gazdasági adatok:
- November 30-án a BUX 52 364,7 ponton zárt.
- A Dow Jones ipari átlag (DJI) 35 135,94 ponton állt meg.
- Az S&P 500 4655,27 ponton zárt.
- A Nasdaq Composite index 15 782,83 ponton fejezte be a hónapot.
- Az euró-forint középárfolyam átlagosan 364,74, a maximum 371,35, a minimum 359,09 volt novemberben.
- Az infláció novemberben 7,4 százalék volt Magyarországon.
Tájékoztatás