A világ országai alaposan belehúztak a területükön tevékenykedő vállalatok életét megkönnyítő reformok elindításába. A Világbank 189 államot listázó Doing Business rangsorában szereplő országok közül 114 javította az üzleti feltételeket, ami 18 százalékos növekedés az egy évvel korábbi felméréshez képest. Összesen 238 új szabályozást vezettek be a rangsorolt államok.
Magyarországot két helyen említik a Világbank szakértői: azok között az országok között, amelyek csökkentették a kis- és középvállalkozások indításához szükséges minimális tőkekövetelményt, és ezzel elérték, hogy nőjön az újonnan bejegyzett cégek száma. A másik az éjszakai és a hét végi munkáért fizetendő bérkiegészítés mérséklése.
Negyvenötmillió nap
A lista, amely a rajta szereplő országok egyfajta versenyképességi rangsora (lásd erről keretes írásunkat), tizenegyedszer készült el idén. Összehasonlítva a korábbi rangsorokkal arról tanúskodik, hogy a világ kormányai a 2008-2009-es pénzügyi válság óta egyre tempósabban próbálják javítani a cégek üzletvitelének feltételeit. A Világbank elemzői szerint ha minden ország a legjobb ismert gyakorlatot folytatná az üzleti környezet biztosításában, akkor a vállaltoknak összesen 45 millió nappal kevesebbet kellene adminisztrációval tölteniük.
A Doing Business tanulsága szerint sok fekete afrikai országban nekiláttak bonyolult bürokrácia leépítésének és a jogszolgáltatás javításának. Több mint kétszer annyi afrikai ország hajtott végre reformokat ezen a téren 2012-ben és 2013-ban, mint 2005-ben. A 20 előretörő ország között van például Ruanda, amely a 25. helyre küzdötte fel magát a listán. A listát Szingapúr vezeti, Magyarország sajnos csak az 54. helyen szerepel.
1. | Szingapúr |
2. | Hongkong |
3. | Új-Zéland |
4. | Egyesült Államok |
5. | Dánia |
(...) | |
33. | Szlovénia |
40. | Európai uniós átlag |
45. | Lengyelország |
49. | Szlovákia |
54. | Magyarország |
58. | Bulgária |
73. | Románia |
75. | Csehország |
Forrás: Világbank |
Ukrajna ugrott
A világ legfejlettebb országai főként a piacra lépést, illetve az távozást (a csődeljárást) igyekeztek megkönnyíteni, továbbá egyszerűsítették az adóadminisztrációt. Európa és Közép-Ázsia országai közül 19 összesen 65 változtatást hajtott végre. A nagy feltörekvő országok közül (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika, BRICS) Oroszország érte el a legnagyobb előrehaladást.
A Közel-Kelet és Észak-Afrika számos országa politikai zavarokkal küszködik. Nem meglepő, hogy a polgárháborúba süppedt Szíria helyezése romlott a legnagyobbat a Doing Business listán. A legnagyobb javulást tavalyhoz képest Ukrajna érte el. A kijevi kormány megkönnyítette a cégalapítást, például eltörölte az áfakörbe kerülés regisztrációs adóját. Egyszerűsítették az ingatlanokkal kapcsolatos adminisztrációt, javították a hitelezők és az adósok nyilvántartását. Az adózást a benyújtandó dokumentáció egyszerűsítésével könnyítették meg. Csődbe menni is simábban lehet Ukrajnában.
1. | Ukrajna |
2. | Ruanda |
3. | Oroszország |
4. | Fülöp-szigetek |
5. | Koszovó |
*a tavalyihoz képest a legnagyobb javulást elérő országok | |
Forrás: Világbank |
Magyarország-Magyarország: 3-1
A kilenc vizsgálati szempontból, amelynek alapján a Világbank szakemberei meghatározták a listára kerülő országok átlagos helyezését, Magyarország háromban saját átlagánál sokkal rosszabbul, egyben sokkal jobban teljesített. Az üzleti vállalkozás indítása szempontjából alig áll rosszabbul az ország az átlagos helyezésénél, az ingatlanbejegyzés feltételei érezhetően jobbak annál, a hitelhez jutás nehézsége szempontjából pedig lényegében hozza az átlagot. A határokon átnyúló kereskedésben és a csődök lebonyolításában a 70. helyre csúszott Magyarország.
A jó hír az, hogy a szerződések kikényszerítésében a 15. helyet sikerült elérni. Ezt vizsgálati szempontot további háromra bontják a Világbank szakértői, ezek egyfajta átlaga adja a szempont szerinti helyezést. Az első arra a kérdésre keres választ, hogy mennyi procedúrába telik egy szerződés érvényesítése a bíróságon a benyújtástól az ítélethirdetésig. A 35-ös magyar mutató átlagosnak tekinthető az EU-ban.
A költségeket - a devizaárfolyamok hatásának kiküszöbölése érdekében - az ügyvédi, bírósági és végrehajtási kiadások és szerződéses követelés hányadosával mérik. A 15 százalékos magyar érték a legjobbak között van. A bírósági ügyintézés 395 napja régiós csúcs: Szlovéniában 1270, Lengyelországban, 685, Csehországban, 611, Bulgáriában, 564, Szlovákiában 545, Romániában 512 napig tart a szerződések kikényszerítése bírósági úton.
Megrázó adatok
A megbízható, olcsó áramellátás fontos feltétele a vállalatok sima működésének, ha nem jutnak megfelelő forráshoz az energiaszolgáltatóktól, akkor maguknak kell gondoskodniuk az elektromos áramról, ami megdobja költségeiket - állapítják meg a nyilvánvalót a Doing Business szerzői, akik ezért külön vizsgálták, mit nyújtanak az országok ezen a téren.
Magyarország esetén arra jutottak, hogy az áramszolgáltatókhoz benyújtandó kérvények és a megkötendő szerződések száma uniós összehasonlításban átlagos - öt papírra van szükség. A költségeket úgy számolták ki, hogy a bekötéssel kapcsolatos kiadásokat - figyelmen kívül hagyva az esetleges csúszópénzt és az áfát - elosztották az egy főre jutó átlagjövedelemmel. Az így kapott 116,4 százalékos magyar adat szintén lényegében az unió középmezőnyébe esik.
A bekötés idejének 252 napos ideje, ami nem tartalmazza az információgyűjtéssel töltött napokat, ugyanakkor brutálisan sok. Végső soron ez az oka annak, hogy az elektromos ellátás szempontja alapján összeállított listán Magyarország csupán a 112.
Befektetővédelemből közepes alá
A befektetők védelme terén még rosszabb helyezést ért el az ország: ebben a rangsorban csak a 128. helyen áll. Ebben a vizsgálati szempontban azt elemezték a Világbank szakértői, hogy mennyire érezhetik magukat biztonságban egy-egy országban a kisbefektetők, a részvényvásárlók. Ha aggódnak emiatt, akkor csak abban az esetben szállnak be a cégekbe, ha döntő befolyást szereznek, ami rontja a vállalatok tőkevonzó képességét.
A Doing Business rangsorában azok az államok szerepeltek jól, amelyek átlátható befektetési környezetet kínálnak, kemény információszolgáltatási követelményeket szabnak a vállalatokkal szemben és utat nyitnak azelőtt, hogy a részvényesek beleszólhassanak a döntéshozatalba. Emellett számviteli rendszerük világos standardokra épül. Magyarország befektetővédelmi indexe az egytől tízig terjedő skálán 4,3 lett.
Adóprés alatt
Az adózás szempontjából az előzőhöz hasonlóan rossz helyezést ért el Magyarország: szemben az átlagteljesítmény alapján összeállított főlistán elért 54. helyével ebben az összehasonlításban csak a 124. Az évente fizetendő összes adók - beleértve ebbe a fogyasztási adót is -, illetve járulékok száma nem vészes. A 12-féle befizetés nagyjából megfelel az uniós átlagnak. Az adóadminisztrációra fordítandó idő és az adó nagysága azonban lerontja ezt a mutatót.
Az adózáshoz szükséges adatok összegyűjtése, feldolgozása és benyújtása, a visszautalások fogadása, illetve az esetleg vezetett elkülönült adónyilvántartások adminisztrálása 277 órát vesz el minden áldott évben. Ez jóval az EU átlaga felett van.
A fizetendő adókba beszámították a nyereséget vagy a bevételt terhelő közterheket, a munkaadókat terhelő tb-járulékokat, az ingatlanokat, illetve az ingatlanok adásvételét terhelő adókat, az osztalékokat és a tőkejövedelmek növekedését megkurtító közterheket, valamint a hulladékbegyűjtés, a járművek és az úthasználat után fizetendő terheket. Az összes adó Magyarország esetén a vállalati profit 49,7 százaléka lett, ami régiós csúcs. A cseh vállalatok 48,1, a szlovákok 47,2, a románok 42,9, a lengyelek 41,6, a szlovének 32,4, a bolgárok 27,7 százalékkal ússzák meg az adózást.
Látlelet a versenyképességről
A Doing Business vizsgálat a listára kerülő országok vállalatainak üzleti feltételit elemzi születésüktől halálukig, azaz alapításuk körülményeitől külkereskedelmi lehetőségeiken és adózásukon át felszámolásuk kereteiig. A jelentés készítői nem foglalkoznak olyan tényezőkkel, mint az egyes országok költségvetési környezete, makrogazdasági stabilitása, a munkaerő képzettsége, a pénzügyi rendszer ellenálló-képessége. A lista ezért tekinthető az rangsorba állított gazdaságok részleges versenyképességi összehasonlításának.