Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök tíz nappal ezelőtt úgy látta, hogy országa május 12-én fizetésképtelenné válik, ha nem kap újabb hitelt az eurótagállamoktól és a Nemzetközi Valutaalaptól - jelentette az athéni Kathimerini című lap egy kiszivárogtatott levélre hivatkozva. Ciprasz május 8-án azt írta Christina Lagarde-nak, az IMF ügyvezető igazgatójának, hogy nem tudják törleszteni a Valutaalapnak a május 12-én járó 750 millió eurót, ha az Európai Központi Bank (ECB) nem teszi lehetővé, hogy növeljék a kincstárjegy-kibocsátást.

A görög lap azt is megtudta, hogy a levél másolatát megkapta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Mario Draghi, az ECB elnöke. Az ügyhöz közel álló források szerint a miniszterelnök felhívta Jack Lew-t, az USA pénzügyminiszterét is, akit szintén tájékoztatott a helyzetről.

Ezt követően, május 9-én született meg az a döntés, hogy lényegében a Valutaalap pénzéből fizetik ki a Valutaalapot: Görögország engedélyt kapott arra, hogy az IMF-nél lévő 650 millió euró értékű SDR-t használja fel a törlesztésre, amelyet kiegészítettek további 90 millió euróval.

Szinte semmi

Ezzel egyidejűleg a brit Channel 4 tévécsatorna egy kiszivárogtatott IMF-emlékeztetőt ismertetett, amelyből kiderült, hogy a görögök és donoraik nem értek el érdemi előrelépést eddigi tárgyalásaikon. A Valutaalap szakértői úgy látják, hogy tárgyalópartnereiknek alig van mozgásterük. Emellett jelzik, hogy továbbra sem férnek hozzá a görög költségvetést jellemző adatokhoz, mert nem engedik be őket a minisztériumokba.

A feljegyzés szerint sikerült némi előrelépést elérni az áfaemelés, az adóbehajtás szigorítása és a csődszabályozás terén, ám ez minden. Az új költségvetési célkitűzésekről szó sem esett. Az IMF szakértői kifogásolják, hogy a januárban alakult kormány visszacsinálta elődje néhány intézkedését, elsősorban a munkaügyi szabályozás terén. Végül szóvá teszik az államadósság felduzzadását, megjegyezve, hogy az IMF nem gyakorol nyomást az eurótagállamokra annak érdekében, hogy engedjék le a görögök tartozásainak egy részét.

Kemények vagyunk

Az athéni kormány szóvivője, Nikosz Filisz eközben újra leszögezte, hogy nem hátrálnak választási ígéreteiktől. Már ezen a héten meg szeretnének állapodni a hitelezőkkel. (Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy hetek óta mindig az éppen következő hétre tervezik az áttörést - a szerk.) Arra kaptunk felhatalmazást a görög emberektől, hogy állapodjunk meg az EU-val és az IMF-fel, tartsuk bent az országot az eurózónában, ám ne fogadjunk el további kemény megszorításokat - fejtegette a szóvivő.

Nem meglepő ennek alapján, hogy "kemény tárgyalásokra" számítanak, hiszen ezt a képletet egy módon lehet megoldani: a hitelezőknek pénzajándékozókká kell átalakulniuk. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság elnökhelyettese világossá tette, hogy egyelőre nem szándékoznak megtenni ezt a szívességet. A német Bild újságnak azt mondta, hogy csak akkor kaphatnak további hiteleket a görögök, ha benyújtják reformterveiket. Egyelőre nem küldtek ilyet Athénból - tette hozzá a volt lett kormányfő, akinek irányítása alatt brutális kiigazításon ment keresztül a balti ország, de ma már túl van a nehezén.

A patthelyzet feloldására újra és újra felmerül egy népszavazás megtartásának lehetősége, amely világossá tenné a görög társadalom előtt, hogy mik a lehetőségei. Filisz ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy egy ilyen referendum attól függ, ultimátumot kapnak-e a hitelezőktől. (Arra várhatnak... - a szerk.)

Az utolsó trükk?

Ciprasz arra készül, hogy a május 21-22-ei rigai EU-csúcson a teljes plénum elé tárja a patthelyzetet - tudta meg a Bloomberg nevük elhallgatását kérő athéni kormánytisztviselőktől. A JP Morgan elemzői, Malcolm Barr és David Mackie azonban kételkedik abban, hogy sikerrel járhat a valódi döntéshozók - Angela Merkel német kancellár és kemény szívű pénzügyminisztere, Wolfgang Schäuble - megkerülése. Szerintük az a lényeg, hogy kormány május-júniusi fizetési kötelezettségei és a bankok fizetési képességei egyre erősebb ellentmondásba kerülnek.

Az ECB szerdán dönt arról, hogy tovább szigorítja-e a görög bankok hitelezési feltételeit, miközben az athéni vezetés semmilyen újabb trükkel nem tud pénz keríteni az IMF-nek járó további törlesztőrészletekre, amelyek közül az első június 5-én esedékes. A piaci befektetők sem a görögökre tesznek: a tízéves államkötvények hozama a továbbra is halvány kereslet miatt 10,76 százalék volt pénteken, a vezető athéni tőzsdeindex 2,6 százalékkal esett.