A Napi Gazdaság keddi számának cikke

A nemrég még virágzó szlovén gazdaságot a szakadék szélére sodorta az európai válság és az arra adott, nem megfelelő gazdaságpolitikai válaszok, amit − úgy tűnik − hiába próbált korrigálni a kevesebb mint egy éve hatalmon levő Janez Jansa konzervatív kormánya. A helyzetet súlyosbítja a belpolitikai harc, ami elbizonytalanítja a befektetőket. A szlovén GDP zuhant az EU-ban a leggyorsabban Görögország és Portugália után − a tavalyi harmadik negyedévben 3,3 százalékkal −, az ország három éven belül a második recesszióval küzd, a szlovén cégek a legeladósodottabbak közé tartoznak, a bankrendszernek sürgős mentőövre van szüksége. Az elemzők többsége úgy véli, az ország nem tud kikeveredni a krízisből nemzetközi mentőakció nélkül. Ezt ugyan vezetői − így Borut Pahor államfő a Financial Timesnak − cáfolják, de így tettek a görögök is az utolsó utáni pillanatig.

A politikai robbanás alapvetően a kormány kényszerű megszorításai miatt következett be, amelynek fő kárvallottjai a közalkalmazottak voltak. Tiltakozásuknak általános sztrájkkal és százezres tüntetéssel adtak hangot. Ezután a múlt héten a Polgári Lista, a vezető kormánypárt szövetségese jelentette be kiválását a koalícióból, miután a hírek szerint Jansa a vagyonbevallásából "kifelejtett" egy több mint 200 ezer eurós tételt. Felszólították a kormányfőt, hogy mondjon le, ő azonban inkább megpróbál kisebbségből kormányozni. Az ötpárti koalíció két további pártja is kilépéssel fenyegetődzik.

E helyzetben komoly veszély fenyegeti a tervezett reformokat, köztük a bankrendszer talpra állítását. A parlament ugyan már jóváhagyta a rossz hitelek bankjának létrehozásáról szóló törvényt, de az a részletek nélkül nem léptethető hatályba, s ezen elakadhat a 4 milliárd eurós bankmentő kormányakció. Pedig nem kis kockázatot vállalt ezzel az ország vezetése. Az STA szlovén hírügynökség szerint Janez Sustersic (azóta lemondott) pénzügyminiszter nyilatkozatai arra utalnak, hogy a bankmentés költségei miatt nem tudják teljesíteni vállalásukat, hogy idén a költségvetési hiányt a GDP 3 százaléka alá szorítják.

Az elemzők többsége szerint elkerülhetetlenek az előrehozott választások. A bizonytalan kilátások pedig máris éreztetik hatásukat. A tízéves államkötvények kamata idén először áttörte az 5 százalékot, nőtt a papírok kockázati prémiuma és egy újabb leminősítés valószínűsége. A Moody's a szlovén szuverén külső adósságot Baa2-n, vagyis a második legalacsonyabb befektetési fokozaton, míg az S&P még A-n, de negatív kilátásokkal tartja számon. Az országnak idén 3 milliárd euró adósságtörlesztést kellene megújítani a piacról, és bár júniusig képes finanszírozni magát, később szüksége lehet a mentőövre.