A Kreml az általuk továbbított tartalmak szűrésére akarja kötelezni az internetes szolgáltatókat. Az igen költségesnek ígérkező cenzúrázást előíró törvényt még idén el akarják fogadtatni a parlamenttel - írta a prominens Gazeta.ru orosz hírportál, amely szerint a jogszabály legfőbb szorgalmazója Igor Scsegoljov elnöki tanácsadó.

A szűrés állítólag a gyermekek számára káros tartalmakat zárná ki a netről, azonban erről már több jogszabály gondoskodik. A fiatalokat a profanitástól, erőszaktól, a durva beszédtől, a szélsőséges nézetektől és a "homoszexualitástól" védő drákói rendelkezések azonban az eddigi "természetes fejlődésnek" köszönhetően fokozatosan kiterjedtek a politikai tartalmakra is.

A tartalom szűrésének élharcosa a Biztonságos Internet Ligája nevű moralista szervezet, amelyet Konsztantyin Malofejev ájtatos oligarcha alapított, akit feketelistára tett az EU állítólagos - de be nem bizonyított - közvetítői szerepe miatt, amelyet a Kreml és a kelet-ukrajnai szeparatisták között játszott - írta a The Moscow Times. A törvényt Jelena Mizulina ultrakonzervatív képviselő javasolta, és a szervezet lelkes támogatásáról biztosította. A lap viszont nem találta a törvényjavaslatot a duma honlapján, de a Gazeta.ru forrása szerint ennek az az oka, hogy szerzői az utolsó pillanatig titokban akarják tartani, mert tisztában vannak vele, mekkora felzúdulást fog okozni. A dolog hihető, hiszen az orosz kormány és lojális törvényhozói már híresek villámháborús törvényeikről, amelyeket hetek alatt fogadnak el úgy, hogy sem az internetes közösséggel, sem az IT-iparral nem konzultálnak róluk.

A javasolt szűrés óriási feladat volna, tekintettel arra, hogy az orosz internetes forgalom nagysága a Cisco szerint idén várhatólag eléri az 1,9 exabyte-ot (1 exabyte=1000 millió gigabyte), és több milliárd dollár volna a költsége. Az ilyen előszűrés, az úgynevezett "kormány fehérlistázás" az internet cenzúrázásának és a net szabadsága korlátozásának teljesen új szintjét jelentené - nyilatkozta a lapnak Artyom Kozljuk, egy független netes szabadságfigyelő vezetője. Már így is több állami szerv kapott jogot december óta arra, hogy bírói végzés nélkül maga zárhasson be weboldalakat politikai tartalmuk miatt - ennek esett áldozatul többek között olyan neves ellenzékiek weboldala, mint Kaszparové és Navalnijé. És az állambiztonsági szervek a SORM-3 bevezetésének folyamatában vannak, ami az internetes forgalomnak az amerikai NSA rendszeréhez hasonló ellenőrzését teszi lehetővé. Májusban fogadták el azt a törvényt, amely a hivatásos újságírókéval egyenlő kötelezettségeket ír elő a bloggereknek, akiknek már minimális napi olvasószám fölött regisztráltatniuk kell magukat a hatóságoknál és kötelesek a valódi nevüket használni.

Az amerikai Freedom House 65 országot felölelő felmérése szerint a net cenzúrázása tavaly a világon a legnagyobb növekedést Oroszországban és Törökországban mutatta. Oroszország 6 pontos eséssel a 48-50. helyre került, osztozva Kazahsztánnal és Mianmarral. Ezzel egyetlen ponttal van a "részben szabad" internet kategóriájában a "nem szabad" fölött. Az elmúlt öt év átlagában is a legrosszabbul teljesítők közé tartozik.

A kép teljességéhez tartozik, hogy a független Levanda Center közvélemény-kutató legújabb felmérése szerint az oroszok többsége elvileg helyesli az internet szabadságának korlátozását. A megkérdezettek 54 százaléka vélte úgy, hogy a világhálón elég veszélyes anyag található, hogy indokolt legyen cenzúrázása, 31 százalék viszont ellenzi azt.