A világ legdrágább téli olimpiájára készül az oroszországi Szocsi városa: a költségeket több mint 1500 milliárd rubelre (50 milliárd dollár) becsülik, ami 25-szöröse az előző, vancouveri téli olimpia "árának", s ennek a háromnegyedét már el is költötték − jelentette az előkészületeket ellenőrző kormánybizottság, amelyet a múlt hónapban, Vlagyimir Putyin elnök utasítására hoztak létre, Dmitrij Kozak miniszterelnök-helyettes vezetésével. Valójában az oroszországi nemcsak a téli olimpiák közül a legköltségesebb − annyiba kerül, mint az összes eddigi együttvéve −, hanem a nyári olimpiákon is túltesz, hiszen az eddig legdrágább ilyen sportesemény, a 2008-as pekingi is csak 40 milliárd dollárba került.

A The Moscow Times beszámolója szerint eddig 1140 milliárd rubelt költöttek a szükséges infrastruktúra létrehozására. A városéra 500 milliárdot, a sportlétesítményekre 200 milliárd rubelt fordítottak. A költségek magukban foglalják a magánvállalkozók 737 milliárd rubelnyi befektetéseit, de az orosz üzleti világ összesen 1000 milliárddal járul hozzá a kiadásokhoz, vagyis kétszer annyival, mint az állam. Az építkezések utolsó szakaszukba léptek, különösen sürgősnek látszik a szállodák időbeni befejezése. A nemzetközi hotelláncok közül több is − mint például a Hyatt és a Starwood − érdeklődik, mert a tengerparti Szocsi, amely szubtrópusi éghajlatnak örvend, miközben karnyújtásnyira a hegyek a téli sportok kedvelőit fogadhatják, egyedülálló idegenforgalmi lehetőségeket kínál, különösen a téli olimpiának köszönhető infrastruktúrájával. A téli olimpiára fordított irtózatos összegek azért szükségesek, mert bár Szocsi több mint száz éve felkapott üdülőhely, gyakorlatilag a téli olimpia megrendezéséhez és ekkora vendégtömeg elszállásolásához, étkeztetéséhez és szállításához semmivel sem rendelkezett, vagyis csaknem nulláról kellett kezdeniük a befektetőknek. Jean-Claude Killy, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a szocsi játékok koordinálásával megbízott bizottságának elnöke úgy nyilatkozott, hogy a szükséges infrastruktúra 85 százalékát a semmiből kell létrehozniuk a befektetőknek.

A költségek csillagászati magasságokba emelkedésének sokak szerint nemcsak ez volt az oka, hanem a hibás becslések és a korrupció is. Amikor 2007-ben elnyerték a rendezés jogát, még csak 12 milliárd dollárnyi kiadásra számítottak, így nem véletlen, hogy az építkezésekért felelős, erre a célra létrehozott Olimpsztroj állami vállalat élén négy év alatt négy elnök váltotta egymást. A szükséges összeg négyszeresére emelkedését bírálóknak a bizottság azzal válaszol, hogy a kiadások kétharmadát vállalatok finanszírozzák. Arról azonban elfeledkezni látszanak, hogy a szponzorpénzek oroszlánrésze olyan állami nagyvállalatoktól származik, mint a Rosznyefty, az államvasutak és a Gazprom. Ami pedig a korrupciót illeti, egy volt építési vállalkozó a múlt héten internetes blogjában − amelyet a The Moscow Times idéz − azt állította: a projekteket eleve a reálisnál 20 százalékkal magasabbra árazták, hogy ez a pénz különböző zsebekben tűnhessen el. Sokan megkérdőjelezik a létrejövő létesítmények későbbi hasznosíthatóságát is, attól tartva, hogy áraik nem lesznek versenyképesek például a törökországiakkal.

Kozak szerint vannak még megoldatlan problémáik, például nem mindenütt megbízható az áramellátás, és nem lesz könnyű megoldani a repülővel érkező utasok vízumainak ellenőrzését sem, miután az Európai Unió nem fogadta el Putyin javaslatát, hogy az olimpia idejére vezessék be a két fél között a vízummentességet.