Az új görög mentőcsomag kedvező hatású lesz, de a görög gazdaságnak növekedési kilátásokra is szüksége van - vélekedett az Osztrák Nemzeti Bank (ÖNB) kormányzója pénteken Bécsben újságírók előtt. Az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsában is helyet foglaló Ewald Nowotny szerint a 130 milliárd eurós csomag összességében "egy jó program", megteremti a lehetőséget a görög gazdaság számára a válságból való kilábalásra. Hangsúlyozta egyúttal, hogy teljesülniük kell még "számottevő törvényhozási feltételeknek is". A görög gazdaságnak növekedési kilátást kell biztosítani.
Nowotny a gazdasági újságírók klubjában annak a véleményének adott hangot, hogy egyelőre nem lesz szükség újabb lépésekre az ECB február végén várható hároméves likviditási tendere után. "Úgy vélem, az ECB-ben most az az általános érzés, hogy egyértelmű intézkedéseket hoztunk és most meg kell várni a hatásukat. Én személyesen úgy gondolom, hogy nincs szükség újabb lépésekre" - fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy az ECB sosem foglal előzetesen állást. Nowotny szerint a refinanszírozási intézkedés pozitív hatása a bankokra elsősorban strukturális volt és nem vezetett a hitelkihelyezés masszív erősödéséhez.
Az osztrák központi bank kormányzója úgy vélekedett, hogy az osztrák bankok helyzete jobb annál, mint azt általában kelet-közép-európai kitettségük miatt gondolják. Nowotny ezt azzal támasztotta alá, hogy a szóban forgó pénzintézetek tőkeáttételi mutatója (leverage) jobb a legtöbbször figyelembe vett Tier-1 mutatónál. A jegybank vezetője a befektetési tevékenységgel szemben leginkább lakossági hitelezéssel foglalkozó üzleti modell esetében a tőkeáttételi mutatót tartja mérvadónak.
Nowotny kiállt amellett az osztrák ajánlás mellett, amely a térségben működő bankok esetében a hitel-betét mutató felső határát 110 százalékban határozta meg. Az elmúlt években esetenként túlzott mértékben, évi 40-50 százalékkal bővült a hitelezés. Erőteljes konjunktúra mellett ennek az intézkedésnek a gazdaságot fékező hatása lenne, jelenleg azonban nem ez a helyzet - mondta. A hatást egyenként kell vizsgálni minden országban. Csehországban például a mutató jelenleg sem haladja meg a 110 százalékot. "A legnagyobb gondot" - mondta - Magyarország jelenti, de nem az új osztrák szabályozás, hanem a belföldi politikai intézkedések miatt.
Az osztrák gazdaságról szólva hangsúlyozta: az ÖNB szerint elengedhetetlen, hogy a tervezett osztrák takarékossági csomag ne maradjon papíron. A takarékossági csomagot valóban "keresztül is kell vinni" majd. "Mindent meg kell tennünk az államháztartás rendben tartásáért. Ezt nekünk kell véghezvinnünk, és nem a hitelminősítőknek" - tette hozzá.
A tripla-A besorolást "nagyon könnyen el lehet veszíteni, de sokáig tarthat visszaszerezni" - figyelmeztetett. A Standard&Poor"s januárban több másik euróövezeti ország mellett Ausztria AAA-minősítését is megvonta, a Moody's pedig a múlt héten stabilról a leminősítés lehetőségére figyelmeztető negatívra rontotta az osztrák besorolási kilátást.
Hangsúlyozta, hogy habár a "túl nagy takarékoskodás" visszafogja a gazdasági növekedést, nézete szerint a takarékoskodás hiánya sokkal súlyosabb hatással jár. Ez a hatás az osztrák államkötvények kamataiban jelentkezik.
Az osztrák parlament ezen a héten kezdte tárgyalni a kormány javaslatát a csomagról. A javaslat - amit a parlament várhatóan márciusban hagy jóvá - 2016-ig közel 27 milliárd euró megtakarítást irányoz elő. Ha ez sikerül, akkor ötven év óta először lesz egyensúlyban az osztrák költségvetés 2016-ban. A tervek szerint a megtakarítandó összeg hetven százaléka az állami kiadások csökkentéséből, harminc százaléka adóemelésből jön össze.