A szakértők egyelőre az exit pollok nem teljesen megbízható részletes eredményei alapján próbálnak rájönni arra, miért veszített Hillary Clinton demokrata elnökjelölt az amerikai elnökválasztáson annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatások egyhangúan a győzelmét jósolták. Úgy tűnik, nem tudta megtartani a Barack Obamát kétszer elnökséghez juttató szavazói koalíciót - írja a CNN.
A feketék, a latinok és a fiatalok nem álltak mellé olyan arányban, mint amilyenben Obamát támogatták, és ami még meglepőbb: a nők sem álltak ki mellette. Hiába kapott több szavazatot ellenfelénél ezekből a rétegekből, és hiába csökkent a szavazók között a többségükben Trumpot támogató fehérek aránya, valami mégsem jött össze.
Kellemetlen matek
Clinton - az exit pollok alapján - a fekete szavazók óriási többségének (88 százalék) szavazatát kapta meg, miközben Trumpra csak nyolc százalékuk adta a voksát. Igen ám, de Obama ebben a rétegben 93 százalékos fölénnyel nyert négy éve, miközben ellenfele, Mitt Romney, a republikánusok akkori jelöltje a feketék hét százalékának szavazatát szerezte meg.
A latinok esetében hasonló a helyzet. Clinton 65-29-re győzött Trumppal szemben, ám Obama 71-27-re verte Romneyt. A fiatalok adták a négy évvel ezelőtti győztes koalíció harmadik pillérét. Clinton a 18-29 évesek körében 54-37-re hozta a többséget, ám Obama 60-37 százalékos fölényt ért el.
Eközben úgy tűnik, a nőket nem érdekelte, hogy Trump több nyilvánosságra került video- és hangfelvételen is lekezelően, sértőn beszélt a nőkről. Bár a szavazók 70 százaléka azt nyilatkozta a közvélemény-kutatóknak, hogy zavarja, ahogy Trump a nőkről vélekedik, a nők 42 százaléka rá szavazott. Clinton a voksaik 54 százalékát szerezte meg - Obamára 2012-ben 55 százalékuk szavazott.
Ki volt ellene?
Megerősíti az Obama-féle koalíció felbomlásával kapcsolatos teóriát - mármint azt, hogy ez okozhatta a Clinton bukását -, hogy a demokraták idei jelöltje nem szerepelt sokkal rosszabbul a fehér választók körében, mint elődje. A fehérek 37 százaléka voksolt rá, míg Obama 39 százalékuk szavazatát szerezte meg. Trump eközben picit ronthatott: 58 százalékot ért el ebben a körben, miközben Romney 59 százalékot kapott.
Az idei választáson egyébként 70 százalék volt a szavazók között a fehérek aránya szemben a négy évvel ezelőtti 72 százalékkal. A teljes részvételi arány akkor közel 55 százalék volt, míg idén a regisztrációk alapján 55,7 százalékot vártak.
Választási matek
Fontos körülmény az amerikai választási rendszerrel kapcsolatban, hogy az államok túlnyomó többségében a győztes mindent visz elvén alapul a szavazás, ami felnagyítja a részeredményeket.
Akárcsak a demokrata Al Gore esetén 2000-ben, most is úgy tűnik, hogy Clinton országosan - bő 100 ezerrel - több szavazatot kap, mint ellenfele, ám olyan államokat bukott el, amelyek több elektort adnak az elnökválasztáshoz, mint mások. Így elvesztegette többségét.
Elpártoló szavazók
További oka lehet a vereségnek a demokraták hagyományos szavazóinak elpártolása a párttól. Az elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy Clinton Trumppal szemben is elbukott olyan államokat, amelyekben már az demokraták házi versenyén, az előválasztáson is vesztett kihívójával, a magát európai szociáldemokratának tartó Bernie Sanders szenátorral szemben.
Ez arra utal, hogy a politikai elittel elégedetlen választók, akik vele szemben Sanderst támogatták, valószínűleg Trumpra adták a voksukat. Hiába biztatta őket arra a demokrata szenátor, hogy álljanak be a párt elnökjelöltje, Clinton mögé.