Az elmúlt hetek Szlovákiában Ján Kuciák oknyomozó újságíró és menyasszonya meggyilkolásáról, valamint az olasz maffia kormányzati kapcsolatairól szóltak. Az országot átható korrupció és szervezett bűnözés miatt tízezrek mentek utcára tüntetni, amely végül odáig vezetett, hogy az országot irányító hármas koalíció meggyengült, Robert Fico miniszterelnök és Robert Kalinák belügyminiszter lemondtak.

A szlovák kormányválságok szinte hagyományosnak mondható, a mostani eset azonban rámutat arra, hogy az Európai Unió vezetése túl sokáig nézett félre: a kelet-közép-európai törékeny helyzetet nem mérték fel jól és nem kellett volna ilyen sokáig tétlenkedniük. A Deutsche Welle régióról szóló cikkében ezért bemutatja két politikus, az Európai Parlament liberális frakciójához tartozó Sophie in't Veld és a szociáldemokrata Claude Moraes mozgalmát.

Kapcsolódó

A két politikus úgy látja, hogy ideje kidolgozni egy új mechanizmust az államközösségben, amely a demokratikus intézményrendszerek egészségügyi állapotát mérné fel és állítaná helyre. Példaként pedig épp a szlovákiai helyzetet elemzik.

A jó fiú a zűrös bandában

Szlovákiában a törvényes rendszer jól működik, a kormányzásba épített fékek és ellensúlyok működnek. Ráadásul a V4 többi országával ellentétben a Robert Fico vezette kormány eddig mindig csak szóban szállt szembe az EU-val, de éles helyzetben behúzott a többség mögé.

Eközben viszont az állam helyzete nem sokkal jobb, mint a térség többi országában: a korrupció ugyanis áthatja a közigazgatást, és mint Kuciák meggyilkolása rávilágított, túlságosan nagy hatalma van a szervezett bűnözésnek. "Nehéz különbséget tenni az igazság, a hazugság és a fantázia között ebben az árnyékos alvilágban, és ez nagyfokú bizalmatlanságot teremtett az emberek között" - foglalta össze a pozsonyi problémákat Veld.

A magyar zöldpárti EP-képviselő Jávor Benedek épp ezért azt mondja, hogy az unió nem bújhat amögé, hogy tagállami hatáskör a sajtószabadság biztosítása. "Az újságírókat meg kell védeni és ha kell támogatni kell akár pénzzel is a munkájukat" - nyilatkozta a lapnak, mert szerinte rendszerhiba, hogy az uniós forrásokat maffiózok szívják fel, miközben az arra rávilágító újságírót agyonlövik.

Szlovákiában ráadásul még egy uniós probléma felszínre jön: Fico és pártja, a SMER a szociáldemokraták uniós csoportjához tartozik. A blokkon belül viszont nem szokás kritizálni egymást, attól való félelmükben, hogy szélsőjobboldali kormányok veszik át a helyüket, amelyek már így is épp eléggé teret nyertek Európában - mondta el Milan Nic Kelet-Európa-szakértő. De ő hozzáteszi, hogy más frakciókban is bevédik egymást a tagok.

A magyar példa

Utóbbira a magyar kormányt és Orbán Viktor miniszterelnököt hozza fel példaként: Angela Merkel és a CDU/CSU mindig megvédi az Európai Néppárt legtöbb tagjával a Fidesz-KDNP-t, ha nemzetközi szinten kritizálják azokat. Másrészt szerinte a magyar helyzet arra is jó példa, hogy milyen, amikor a törékeny kelet-európai régióban az unió nem figyel oda eléggé. Nic úgy látja, hogy Orbán bebetonozta a hatalmát a migrációs kérdés felszínen tartásával. A magyar helyzet mutatja, hogy miért kell több figyelem az államszövetség ezen részére.

Annak pedig meg van a veszélye, hogy a példája ragadós lesz. Robert Fico lemondása előtt már próbálkozott ezek átvételével - a kvóta rendeletet, amely nem a menekültek elosztásáról szólt, hanem a kérelmek feldolgozásáról, szintén megtámadta az Európai Bíróságon. Az elmarasztaló döntést viszont elfogadta, szemben Magyarországgal.

De félő, hogy a mostani kormányt egy még radikálisabb követné, például a Marian Kotleba vezette L'SNS. Az is félő Nic szerint, hogy Szlovákiában is foglyul ejti az államot a vezetés, amely részben már a szervezett bűnözés miatt meg is történt.

Jana Kobzova az Európai Tanács külügyi felelőse viszont fontosnak tartja azt hangsúlyozni, hogy Szlovákia nem Magyar- vagy Lengyelország. Szerinte Pozsonyban a törvénykezés, a bírói hatalom elválltak egymástól, nem nyúltak hozzá az igazságszolgáltatási rendszerhez, még ha a bűnügyek kivizsgálása lassú is, de nem antidemokratikus. Az ország problémája szerinte a korrupció, az EU-nak pedig ideje fellépnie az ellen, hogy lopják az uniós támogatásokat. Azt is felveti, hogy talán nem kéne elutalni ezeket a forrásokat egyaránt.

A gyakorlat pedig azt mutatja, hogy Brüsszelben is hasonló lépésre készülnek. Magyarország esetében például egy szombaton nyilvánosságra került hír szerint komolyan szóba került a támogatások visszatartása, a pénzcsapás elzárása.