A magyar miniszterelnök megelégelte, hogy minden évben egy rakás pénzért külföldről kell vakcinát beszerezni a koronavírus ellen. Magyar nemzeti oltást kell kifejleszteni! – gondolta, és rögvest megvizsgáltatta egy kormányközeli közvélemény-kutató céggel, mit szólnának hozzá a választók. A kérdés így szólt: „Ön szerint hasznos lenne-e egy olyan koronavírus-oltás, amely sokkal olcsóbb és sokkal hatékonyabb, mint a jelenleg elérhető vakcinák?"

A megkérdezettek 53,5 százaléka igennel felelt (9,5 százalékuk nemmel, 37 százalékuk nem értette a kérdést), ezért a miniszterelnök elindította a projektet. A szakértők tanácsára olyan oltás mellett döntött, amelyet könnyen hozzá lehet igazítani az új vírusmutációkhoz.

Kapcsolódó

A gyógyszergyártók egy ideje már chip alapú oltásokat kínáltak. Ezek úgy működtek, hogy az emberek testébe 7G-s chipeket injekcióztak, amelyekre az új vírusváltozatok megjelenésekor csak le kellett sugározni az aktuális vakcinaszoftver-frissítést a mobilhálózatokon keresztül. A magyarországi fejlesztést hátráltatta, hogy az országnak nem volt önálló félvezetőgyártása, szoftveripara és a chipek mikroakkumulátorait sem tudták hazai forrásból beszerezni.

Vehettek volna kipróbált kínai, orosz vagy nyugati rendszert, ám a kormányfő független, nemzeti megoldást akart. Úgy döntöttek, hogy Kínától veszik a chipet, az USA-tól a szoftvert és Oroszországtól az akkumulátort. A gyártást egy európai uniós forrásból felépült üzemben szervezték meg, amely kezdetben állami tulajdonban volt, majd egy forintért eladták egy kormány közeli üzletembernek, akitől két hónap múlva tízmilliárdért visszavásárolták. Így a nemzeti burzsoázia is kivette a részét a terv megvalósításából.

Pályázat az oltás nevére

A fejlesztéssel együtt az állami propaganda is beindult. A vezető kormánypárti napilapban megjelent egy oszlopgrafikon, amely azt mutatta, hogy Magyarországon 100 százalékkal több beoltott ember lesz más országokhoz képest, ha elkészül a nemzeti oltás. Ezt úgy ábrázolták, hogy a magyar oszlop mellett nem voltak további oszlopok. Az ellenzék, amelynek utolsó rádióadóját már csak a darkneten lehetett hallgatni, azt követelte, hogy az oltást halottakon teszteljék. Ha feltámadnak, az elfogadható bizonyíték lenne a vakcina hatásosságára. A járványügyi szakértők azt ajánlották a hallgatóknak, hogy a beoltás után is tartsanak legalább másfél méter távolságot saját maguktól, amikor a tükör elé állnak.

A kormány pályázatot indított az oltás elnevezésére. Hosszú ideig a Puskás Öcsi-Vac vezetett, ám valaki bedobta az Orbán Vac-tor elnevezést, ami mindent vitt. A komolytalanná vált szavazást leállították, a termék végül a HungaroCoVac nevet kapta.

Sajnos az erőltetett ütemű fejlesztésbe hiba csúszott. A kínaiak a „A nagy testvér” névre keresztelt, kínai belső használatra szánt chipet szállítottak, mert abból volt feleslegük. Így amikor elindult a tömeges oltás, a chip automatikusan jelentéseket kezdett sugározni a kínai műholdakra a beoltottak tevékenységéről és gondolatairól. Erre az amerikai szoftver megpróbálta biztonságos amerikai kormányzati szerverekre átirányítani az információkat, ám az orosz akkumulátorba rejtett komputervírus átprogramozta a szoftvert Donald Trump Jr. Jr. elnökjelölt mellett leadott szavazatokat generáló kóddá. Válaszul a szoftver beindította a védekezési protokollt, mire az akkumulátorban aktiválódott az önlemerítő mechanizmus, amit lebukás esetére építettek bele.

A HungaroCoVac hatástalanná vált, a beoltottak megbetegedtek.

Nem adták fel

A kormány mellett működő pánikbizottság némi tanácskozás után a belügyminiszter ötletét fogadta el a hiba kijavítására. E szerint meg kell állapodni a kínaiakkal, hogy a begyűjtött adatokat a magyar emberek személyiségi jogainak védelme érdekében a kínai műholdakról a magyar elhárítás számítógépeire töltsék le, az amerikai szoftvert pedig németre kell cserélni.

A kínai kormánnyal gyorsan megegyeztek (cserébe egy a Balatont lefedő, nyitható tető építésére kellett szerződést kötni, hogy télen is használható legyen a tó), ám a szoftvercserét nehezítette, hogy nem maradt pénz új program vásárlására. Ezért magyaros furfanggal egy régebbi német népautó dízelmotor-vezérlő szoftverét alakították át a vakcinachip működtetésére. Sajnos megfeledkeztek arról, hogy a német programba szervesen beépítették a környezetvédelmi tesztek becsapását. Így a laboratóriumi tesztelés alatt kiváló eredményeket produkáló chipek az oltás után hatástalannak bizonyultak.

Hiába kaptak HungaroCoVac oltást az emberek, továbbra is megfertőződtek.

Nemzeti függetlenség

A pánikbizottság újra összeült. Ezúttal a bizottság egyik tagja, a Nemzeti Öntudatot Fejlesztő Hivatal tisztviselője állt elő egy javaslattal. Írassanak magyar szoftvert, amely a vakcinafrissítések letöltése mellett a nemzeti média adásait a letölti a mikrochipekbe! Így a magyarok intravénásan kaphatják meg a nemzettudatot formáló legfrissebb információkat. A program elkészült, de a propaganda kiszorította a vakcinafrissítések nagy részét, ezért a vakcinachip csak minden harmadik vírusváltozat ellen védett.

Szerencsére az oltást engedélyező hivatal megtalálta a megoldást a hibára. A beoltottakat hármas csoportokba osztották, és felételezték, hogy az oltás mindegyiküknél másik mutáció ellen nyújt védelmet. Így máris 100 százalékos lett a hatékonyság. Ez került a vakcina minőségi tanúsítványába, a kormánypropaganda nem győzte hangsúlyozni a kitűnő adatot. Az ellenzék független ENSZ-bizottság felállítását követelte a tesztelés megismétlésére.

Sajnos hamarosan újabb gond, egy nem várt mellékhatás is jelentkezett. A magyarok szerencsétlen sorsáról beléjük került információk hatására a beoltottakon eluralkodott depresszió, sokan munkaképtelenné váltak. A pánikbizottság kénytelen volt azt javasolni a kormánynak, hogy vonják ki a forgalomból a magyar programmal ellátott vakcinachipeket. Visszatelepítették a német szoftvert. Miután azzal működésképtelen volt a chip, ártani legalább nem tudott, viszont szép teszteredményeket produkált, ami jól hangzott hivatalos propagandában.

A HungaroCoVac hatástalan maradt.

A kórházakból indulva elterjedt a pletyka, hogy a magyar oltás semmit sem ér. A kormány határozottan cáfolta ezt, és továbbra is csak a HungarCoVacot adták ingyenes állami oltásként az embereknek. A beoltottak természetesen tudták, hogy hatástalan, de a lélegeztetőgépen töltött utolsó óráik alatt is büszkeséggel töltötte el őket, hogy a vakcinával, amit kaptak, tovább erősítették Magyarország nemzeti függetlenségét.