Hagyják a szomszédjukra, hogy Prágába utazzanak, keressék fel inkább Magyarország fővárosát, Budapestet, egy kozmopolita, bonyolult nagyvárost - ajánlja olvasóinak az amerikai seattletimes.com hírportál. A lap szakírója, Rick Steves nemrégen járt Budapesten. A legtöbb amerikai Prágát választja, ha ízelítőre vágyik Kelet-Európából, ám a régió igazi erőközpontja a magyar főváros - kezdi cikkét.

Aki Budapestre látogat kihívásokkal találja szemben magát és talán bonyolultnak látja a város életét, de egy kozmopolita helyet ismerhet meg, szokatlan eleganciával, amely végül is szórakoztató élményt ígér. A budapesti kiruccanás megéri az árát.

A Duna partján elterpeszkedő város valójában két település egyben - folytatódik a beszámoló. A nyugati oldal a Budai Várral Magyarország nagy napjait idézi, a lapos Pest számtalan épületével a nagyváros kereskedelmi központja.

Kulturális gulyás

Budapest ugyan mai formájában teljesen európai, ám van valamilyen egzotikus íze. Ezt a területet az etnikai csoportok egymást követő migrációs hullámai népesítették be. Először jöttek a magyarok, akik Közép-Ázsiából menekültek el, és települtek le a régióban ezer évvel ezelőtt. Őket követték a törökök, a németek, a szlávok, a zsidók és romák, olyan kulturális gulyást hozva létre, amely még ma is fortyog a saját levében.

Budapest a 19. század végén órási fejlődésen ment keresztül, miután az Osztrák-Magyar Monarchia társfővárosa lett Béccsel együtt - írja Steves beszámolójában. Emiatt azután a város grandiózusabb érzetet kelt, mint amit egy viszonylag kis ország fővárosától várnánk. Budapest nem akart másodhegedűsnek látszani Bécs mellett, ezért a honfoglalás 1000. évfordulóját kihasználva grandiózus emlékműveket, tereket és még egy földalattit is épített.

Bűnös város

Az első világháború azonban véget vetett a birodalmi pompával ünnepelt aranykornak. Magyarország a nácik szövetségese lett, majd szovjet megszállás alá került. Ha azonban a kommunizmus egyfajta vallás volt a második világháború után, akkor Budapest a bűnös város szerepét játszotta történetének ebben a felvonásában. A merevebb rezsimek alatt élő többi kelet-közép-európai ország lakói a Nyugat ízét érezték, amikor Budapestre látogattak.

Ma már mindez a távoli múlt részévé vált, bár Steves felhívja olvasói figyelmét a szoborparkra, ahol megtalálhatók a vörös korszak köztéri emlékművei. Ez egyfajta szórakoztató élményparkként tálalja a kommunizmus sztárjait.

Az amerikai utazó úgy látta a rengeteg vendéglőt, hogy azok megnyílásával - némi Habsburg nosztalgiával - feltámadt a 19-20. század fordulójának kávéházi világa, amelyet a kommunizmus megszüntetett. A fürdők közül a Széchenyit tartja a legkönnyebben elérhetőnek, amelyben mindössze 20 dollárért pihentetheti megfáradt testét az amerikai turista.

Budapest az árnyalatok és a paradoxonok városa, amely gyönyörűen élte túl zűrzavaros történetét - foglalja össze mondandóját az amerikai újságíró.