Martin Schäfer külügyi szóvivő tájékoztatása szerint a nagykövettel "röviden és tömören" közölték, hogy érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartják Peter Steudtner német emberi jogi aktivista előzetes letartóztatását, és követelik azonnali szabadon bocsátását - írta az MTI.

Peter Steudtnert és társait - további öt emberi jogi aktivistát - "a hajánál fogva előrángatott indokokkal" tartóztatták le - jellemezte a német külügyminisztérium szóvivője a török hatóságok állítását, miszerint fegyveres terrorszervezet támogatásának gyanúja merült fel az illetőkkel szemben, akik között ott van az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet törökországi irodájának vezetője is.

Kapcsolódó

A történtek azt jelentik, hogy "drámai mértékben elmérgesedett" a német-török kormányzati viszony, ezért Sigmar Gabriel külügyminiszter csütörtökön szabadságát megszakítva visszatér Berlinbe, hogy szakértőkkel és politikusokkal egyeztessen a további lépésekről - mondta Martin Schäfer a berlini kormányszóvivői tájékoztatón.

Steudtnerrel együtt már kilenc német állampolgárt tartanak fogva Törökországban a tavalyi puccskísérlettel összefüggésben, köztük négyen német-török kettős állampolgárok - tette hozzá.

Steffen Seibert kormányszóvivő kiemelte, hogy az utóbbi hónapok sokasodó konfliktusai révén "tragikus helyzet keletkezett a német-török viszonyban". Angela Merkel kancellár előző napi állásfoglalását megismételve kijelentette, hogy minden alapot nélkülöz az emberi jogi aktivisták előzetes letartóztatása.

Átlátszó próbálkozás

Sokkal inkább egy "átlátszó próbálkozásról" van szó, amely a másként gondolkodók hiteltelenítésére irányul - mondta Steffen Seibert, a megszokottnál élesebben elítélve Ankara tevékenységét.

A kormányszóvivő azt is felvetette, hogy meg kellene vizsgálni a Törökországnak az uniós csatlakozási folyamattal kapcsolatban a 2014-2020-as költségvetési periódusra megítélt mintegy 4,45 milliárd eurós (1400 milliárd forint) uniós támogatás ügyét. Mint mondta, sajnálatos módon folyamatosan napirenden vannak uniós alapértékekkel, köztük az emberi jogokkal és a sajtószabadsággal kapcsolatos ügyek, ezért "az utóbbi időszak fejleményeinek fényében fontos felülvizsgálni" az előcsatlakozási támogatások kérdését.

Az EU-Törökország menekültügyi megállapodás keretében nyújtandó hárommilliárd eurós támogatás viszont nem kérdőjelezhető meg, mert ezt a pénzt nem közvetlenül a török állam kapja - mondta Seibert.

Martin Schäfer hozzátette: Ankarán a sor eldönteni, hogy folytatni akarja-e a közeledést az EU-hoz. Amennyiben "minden hidat felégetve kelet felé veszi az irányt, nem tudjuk feltartóztatni" - mondta.

Közben egy újabb konfliktus is kezd körvonalazódni; a Die Zeit című hetilap a csütörtöki számában az előzetesen ismertetett részletek szerint azt írja, hogy Ankara átadott egy listát a szövetségi bűnügyi hivatalnak (BKA) mindazon német személyekről és vállalkozásokról, akik, illetve amelyek török megítélés szerint támogatják a tavalyi puccskísérletért felelősnek tartott Fetullah Gülen hitszónok mozgalmát.

A listán szerepelnek óriásvállalatok, köztük a Daimler és a BASF, és kisvállalkozások, köztük egy török büfé és egy élelmiszerbolt. A BKA további felvilágosítást kért a török féltől, egyelőre nem kapott választ.

Nevetséges Ankara feketelistája

Berlini kormányzati körökben abszurdnak és nevetségesnek nevezik Ankara "feketelistáját", de az érintett vállalkozásoknak támadhatnak kellemetlenségei az ügyből, akár bojkottot is hirdethetnek ellenük Törökországban - írta a Die Zeit.