Amikor Kínában a gazdaságról és Európáról gondolkodnak, akkor először Magyarország jut az eszükbe - idézi Szijjártó Péter külügyminiszter egyik nyilatkozatát a Forbes magazin weboldalán megjelent cikkében Dávid Hutt publicista. Bár a magyar külügyek irányítójától nem állnak távol a bombasztikus megjegyzések, ez a szövege a leghencegőbbek közé tartozik.

Ugyanakkor nem mondható, hogy teljesen alaptalan lenne. Magyarország jelenleg Kína legfontosabb szövetségese és legnagyobb kereskedelmi partnere a kelet-közép-európai régióban. Az idei év első kilenc hónapjában a kétoldalú kereskedelem értéke elérte a 6,49 milliárd dollár, ami 10 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.

Más kérdés

Ettől persze Szijjártó megjegyzése még nem igaz. Pekingben természetesen sokkal inkább odafigyelnek arra, hogy mi történik Berlinben, Londonban vagy Párizsban, mint Budapesten. Végül is Magyarország éves GDP-je nagyjából negyede a brit főváros termelési értékének. A magyar külügyi vezető mondata inkább azt mutatja, milyen fontosak a budapesti vezetésnek a Kínával ápolt kapcsolatok.

A pekingi vezetés 2012-ben hirdette meg 16+1 kezdeményezését, amelynek célja az ázsiai óriás és a kelet-közép-európai országok kapcsolatának javítása. Akkor úgy látszott, hogy Magyarország központi szerepet kaphat ebben a folyamatban. Öt évvel ezelőtt kétszer annyi kínai tőke érkezett egy év alatt Magyarországra, mint Lengyelországba. Egészen 2015-ig a magyarok kapták a régiós kínai befektetések négyötödét.

Budapesten nyílt meg az első kínai kutatóközpont, az ázsiai országból érkező tőke lehelt életet hanyatló magyar iparágakba - például a BorsodChem megszerzésével - és idén tavasszal egymillió dollár értékű áruval megrakva befutott Budapestre az első transzkontinentális vasúti szállítmány az ázsiai országból.

Miért tetszik nekik?

A sikerek egyik oka a szociálisan konzervatív Fidesz stabil kormányzása lehet. Orbán Viktor miniszterelnök kétség kívül megnyitotta országát Kína előtt. Ennek legfontosabb lépése a 2012-ben meghirdetett keleti nyitási politika volt, amelynek célja, hogy áthelyezze a magyar gazdaság fókuszát Nyugat-Európáról Ázsiára.

A következő évben indult a magyar államkötvények vásárlásáért EU-s letelepedési engedélyt kínáló letelepedési kötvényprogram, amellyel főként jómódú kínaik éltek. A budapesti kormány volt az első Európában, amely formálisan csatlakozott Kína új selyemút programjához. Ennek segítségével a tisztán tengeri helyett részben szárazföldön akarják eljuttatni a kínai árukat Európába és a Közel-Keletre.

Halványuló remények

Az utóbbi részeként nagy csinnadrattával jelentették be a Belgrád-Budapest vasútvonal gyorsvasúttá fejlesztését. Ezen jutnának el a kínai áruk a görögországi Pireusz kikötőjéből Európa közepébe. A szerbiai szakasz építése a helyi kormány ígérete szerint novemberben kezdődik, ám a magyarországi részen elakadt a projekt. Az EU ugyanis kifogásolja, hogy Budapest a nyilvános verseny megkerülésével kínai cégeknek akarja juttatni a kivitelezési megbízásokat.

Ezt a helyzetet Pekingben blamázsként élik meg, ugyanis a fejlesztéshez nyújtott kínai hitel egyik célja az lenne, hogy az ázsiai ország építőipari cégei a magyarországi vasútfejlesztéssel EU-s referenciát teremtsenek maguknak, ami feltétele annak, hogy további tendereken indulhassanak.

A magyar vezetésnek az adhat okot csalódásra, hogy az elmúlt évek bővülő kapcsolatai ellenére Kína még mindig nincs Magyarország öt legjelentősebb exportpiaca között. Németország súlya 30 százalék ezen a téren, az importból pedig 25 százalékkal részesedik. Az utóbbiban Kína csak a második 6,7 százalékkal, amely nagyjából annyi, mint Ausztria súlya.

Geopolitikai átrendeződés

És a Forbes publicistája szerint politikai szempontból sem áll jól az Orbán-kormány. Magyarország jelentős geopolitikai átrendeződés közepén találhatja magát - kínos helyzetben. Budapest olyankor élezi viszonyát Brüsszellel, amikor Donald Trump amerikai elnökké választása nyomán - miután az USA visszahúzódni látszik a nemzetközi szabadkereskedelemből - éppen határozottan erősödnek az EU és Kína kapcsolatai.

Az Orbán-féle magyar vezetés erős kapcsolatokat épített ki Vlagyimir Putyin Oroszországával, ami megint csak ütközhet Kína-politikájával, mivel Peking és Moszkva viszonya ambivalenst. Az orosz vezetés kőkeményen fenn akarja tartani befolyását Közép-Ázsiában és Kelet-Európában, két olyan régióban, amelyre mint új világhatalom Kína is szemet vetett.

Budapest célja a keleti nyitással az lenne, hogy elmozdítsa Magyarországot abból a helyzetéből, hogy csupán az EU keleti perifériájának egyik országa. Ezek a geopolitikai átrendeződések azonban odavezethetnek, hogy az ország két-három szék közt a pad alá esve a senki földjén találja magát, azaz még inkább elszigeteltté válik.

Szemben Szijjártó feltételezésével nem Magyarország van a pekingi vezetés stratégáinak fókuszában, és még messzebb kerülhet attól, ha továbbra is akadozik a Belgrád-Budapest gyorsvasútprojekt.