A belgrádi országos munkaügyi hivatal (NSZ) legújabb adatai szerint 172,4 ezer ember vesztette el idén a munkáját, és ez a szám csak azokat tartalmazza, akik bejelentkeztek a hivatalnál, vagyis a valós adat bizonyosan magasabb még ennél is. Ennek az évnek 755,4 ezer munkanélkülivel vágott neki az ország, ez azt jelenti, hogy az idén állástalanná váltakkal együtt a munkaképes korú szerb lakosság 30 százaléka maradt munka nélkül. A leginkább sújtott ágazatok az építő-, a textil- és a fémipar, valamint a vendéglátás.

Bár Mladjan Dinkics, az új kormány pénzügyminisztere jövőre a munkanélküliség további növekedését megállító gazdaságpolitikát ígért, az elemzők kételkednek ennek kivihetőségében. Mint mondják, a költségvetés stabilizálása érdekében végrehajtott adóemelések csak tovább szűkítik a belső fogyasztást, külföldi beruházásokra nincs igazán esély, így várhatóan csak emelkedni fog a munkanélküliek száma.

A B92 belgrádi rádió által megkérdezett szakértők csak annyival optimistábbak, hogy szerintük a pszichológiai határvonalat jelentő 30 százalékos munkanélküliségi arányt csak jövő év vége felé éri el Szerbia, abban azonban mindannyian egyetértenek, hogy a növekedést a kormány gazdaságpolitikája nem lesz képes megfékezni. A szerb munkaadók szövetsége (UPS) szerint az elbocsátások logikus következményei a gazdasági helyzetnek. Példaként a kiskereskedelmi szektort említik, amelynek 2008-hoz képest - amikor még csak 14 százalék volt a munkanélküliek arány - 30,4 százalékkal csökkent a forgalma, így alkalmazottainak negyede feleslegessé vált.

A térségben Szerbiánál csak Bosznia-Hercegovinában és Macedóniában rosszabb a helyzet: az előbbiben közel 50, az utóbbiban 31 százalék az állástalanok aránya.