"Ez nem jelenti azt, hogy azt a rendszert, amelyet most létre kell hozni, ne lehetne a későbbiekben egy esetleges szerződésmódosítással még jobbá tenni" - közölte újságírói kérdésre Barnier az uniós pénzügyminiszterek keddi tanácskozását követő sajtótájékoztatón.
Az eurózóna közös bankfelügyeletéről az illetékes biztos elmondta: a javaslatnak vannak olyan területei, amelyeken lehet még javítani. További pontosításra szorul például az Európai Központi Bank (ECB) mint az eurózóna bankjainak közös felügyeletét ellátó hatóság és a tagállami bankfelügyeletek viszonya. A bizottság álláspontja szerint az ECB-nek rendelkeznie kell a lehetőséggel, hogy az eurózóna minden bankja fölött közvetlen felügyeletet tudjon gyakorolni, de napi teendők ellátásában jelentős feladatok hárulnak majd az országos intézményekre.
Michel Barnier arról is beszélt, hogy az ECB monetáris politikájának és bankfelügyeleti tevékenységének szigorúan el kell válnia, ezen továbbra is van mit javítani annak érdekében, hogy azok az országok is egyenlő felekként csatlakozhassanak a közös bankfelügyelethez, amelyek még nem vezették be az eurót.
A biztos szerint a bizottság eredeti javaslatához képest előrelépés, hogy így az eurózónában, illetve az azon kívül lévő országok egyenlő felekként foglalhatnának helyet a felügyeleti testületben, de a végső szót a kormányzótanácsnak kellene kimondania, amelynek döntéseibe csak az eurózóna országai szólhatnak bele. Barnier kifejtette, hogy olyan megoldáson dolgoznak, amelynek értelmében a felügyelet döntéseibe a kormányzótanács csak akkor szólhatna bele, ha komoly kifogásai vannak.
A tőkemegfelelési szabályok átalakításáról, amely szintén szerepelt a pénzügyminiszterek napirendjén, a biztos úgy nyilatkozott, hogy az egyeztetések a célegyenesben vannak, egyúttal sürgette a tagállamokat, hogy igyekezzenek teljesíteni az Európai Parlament arra vonatkozó kérését, hogy szabjanak gátat a bankoknál kifizethető jutalmaknak.