Vlagyimir Putyin orosz államfő hétfőn jelentette be, hogy nem fektetik le a Déli Áramlat gázvezetéket, mert az uniós építési engedélyek hiányában nem tudták volna Bulgáriában felszínre hozni a Fekete-tenger fenekén futó csőkígyót, ám szlovák vezetéküzemeltető cég elnöke már ez előtt arról beszélt, hogy van ötletük az orosz terv kiváltására - idézte a bne régiós hírportál a Reuterst. Az Eustream vetetői úgy látják, jelentősen mérsékelni lehetne a balkáni országok orosz gázfüggőségét.

Tomas Maracek arról beszélt, hogy kibővíthetnék és átalakíthatnák az 570 kilométer hosszú Eastring vezetékrendszert, amely évente 20 milliárd köbméter gáz továbbítására alkalmas. A költségeket 750 millió euróra becslik - ez attól is függene, hol lennének az hálózat végpontjai. Az Eastring a szlovák kormány és a helyi J&T pénzügyi csoport tulajdonában van.

Kapcsolódó

Az olyan megaprojektek, mint a Nabucco vagy a Déli Áramlat a Eastring megerősítésének hússzorosába kerültek volna. A szlovák elképzelés szerint az Eastringen át akár Ukrajnán keresztül érkező orosz gázt, akár Nyugat-Európából származó energiahordozót el lehetne szállítani a Balkánra.

Jó a régi cső

Az ötlet lényege, hogy főként már létező vezetékeket hasznosítanának újra. Szlovákia évi 80 milliárd köbméter gáz továbbítására alkalmas hálózatot örökölt a szovjet időkből. A rendszer rugalmasságát szolgálná, hogy eleve úgy alakítanák ki, hogy bármely irányba képes legyen továbbítani az energiahordozót.

Szlovákia jól jár a Déli Áramlat kudarcával, mert Ukrajna mellett ez az ország bonyolítja le az európai gáztranzit igen nagy hányadát, amit a déli kerülőúttal elvesztett volna. Európa teljes gázfelhasználásának ötöde halad át ezen a két országon. Az Eastring tulajdonosai annyira komolyan gondolják a dolgot, hogy igyekeznek uniós forrást szerezni a projekthez. A következő hetekben további részletekkel állhatnak elő.

A belátható időben

Szinte rímel a szlovák kezdeményezés az OECD tanácsadó szervezeteként működő International Energy Agency (IEA) jelentésére, amely Európa gázellátásának lehetőségeivel foglalkozik. A szervezet szakértői mindenekelőtt leszögezik, hogy a kontinens belátható időn belül nem tudja lerázni magáról az orosz gázfüggőséget. A hagyományos európai gázkitermelés hanyatlik, miközben a palagáz jövője kérdéses, a folyékony gáz (lng) importja pedig szintén nem ígér elegendő energiahordozót az orosz gáz kiváltására.

Dániában és Hollandiában hanyatlik a földgázkitermelés, így ezek az országok is növelhetik importjukat 2020 és 2030 között. Az lng európai importja rekordalacsony szintre esett 2014-ben a 2010-es csúcs után. A szállítók Ázsiába irányították át a folyékonygáz-szállító hajókat, így az EU lng-fogadó kapacitásának 70 százaléka kihasználatlan. Az IEA szerint a folyékony gáz nélkülözhetetlen Európa gázellátásának többforrásúvá tételéhez.

A helyi palagázforrások kihasználása évente 80 milliárd köbméter gázzal láthatná el Európát 2035-re - állítja az IEA. Ehhez azonban le kellene gyűrni a környezetvédelmi aggályokat és át kellene venni az amerikai tapasztalatokat. A szervezet felhívja a figyelmet arra, hogy az atomerőművek kapacitásának fele kiesik a következő évtizedben, amelyet pótolni kell. Emellett ismét emlékeztet arra, hogy javítani kell az energiafelhasználás hatékonyságát, főként az ingatlanok esetén.