A külügyminiszter tisztázta, hogy Oroszország és Irán Bassár el-Aszad szíriai elnök csapataiért, Törökország pedig a mérsékelt felkelőkért vállalt felelősséget a rendezési folyamatban. Utóbbiak viszont nem állnak jól a háborúban, Idlíb az egyetlen tartomány, amely teljesen a felkelők uralma alatt áll. De ezt a területet részben mérsékelt milíciák ellenőrzik, részben pedig a Haját Tahrír as-Sám (HTS) nevű katonai ernyőszervezet élén a korábban az al-Kaida helyi szárnyaként is működő an-Nuszra Frontként ismert Dzsabhat Fatah es-Sám nevű szélsőséges csoporttal.

A tartomány rendszeresen támadják a szír kormányerők, valamint orosz és iráni partnereik: vasárnap 21 civil vesztette életét az orosz és a szíriai légierő bombázásában az északnyugati területeken. Az ügy miatt kedden bekérették a török külügyminisztériumba az iráni és az orosz nagykövetet.

Kapcsolódó

Október eleje óta egy kis területen a török haderő is jelen van a tartomány északi részében. Törökország a szeptember közepén Asztanában kötött feszültségmentesítési megállapodás keretében megfigyelő tornyokat állít fel a térségben, a tervek alapján összesen tizenkettőt. Cavusoglu beszámolója szerint jelenleg a negyedik építésénél tartanak.

A tárcavezető nyilatkozatában egyúttal hangsúlyozta: amennyiben az Egyesült Államok "nem hozza helyre hibáit", és nem állítja le az észak-szíriai kurd Népvédelmi Egységek (YPG) nevű milíciának juttatott fegyverszállítmányokat, valamint nem adja ki a 2016-os puccskísérlet fő felelősének tartott Fethullah Gülen muzulmán hitszónokot, a kétoldalú kapcsolatok még nagyobb károkat szenvednek. Ankara mind az YPG-t, mind Gülen nemzetközi mozgalmát terrorszervezetnek tartja.

A török miniszterelnök, Binali Yildirim államfői palotában tartott igazságügyi fórumon reményét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy a bíróságoknak az év végéig az összes olyan perben sikerül döntést hozniuk, amelyben a puccskísérlet közvetlen résztvevői érintettek. A kormányfő ugyanakkor bejelentette: "az igazságszolgáltatásba vetett bizalom növelése, továbbá az eljárások felgyorsítása érdekében" a kormány a közeljövőben reformcsomagot terjeszt a parlament elé - mondta el  szerdán.

Az Európai Unió több vezető politikusa szerint a 2016-os puccskísérletre adott török válasz túlzó, a kormányzati fellépés az összes kritikus hang elhallgattatására irányul, ami által Ankara egyre inkább távolodik az európai értékektől. Cavusoglu szerdai interjújában arról is beszélt, hogy Törökországnak és a török embereknek elfogyott a türelme az évtizedek óta húzódó európai uniós csatlakozási folyamattal kapcsolatban. "Ne várassanak még 50 évet" - hangoztatta a külügyminiszter.

Törökország 1963 óta társult tagja az Európai Gazdasági Közösségnek, amelyből az Európai Közösség, majd az Európai Unió lett. 1995-ben lépett vámunióra az EU-val, amely Törökország csatlakozási kérelmét 1999-ben ismerte el hivatalosan. A tárgyalások 2005-ben kezdődtek. A 35 megvitatandó fejezet közül a felek eddig csak egyet tudtak lezárni, a tudományos és kutatási fejezetet. Emmanuel Macron francia elnök pénteken Párizsban Recep Tayyip Erdogan államfőnek a szeébe is mondta, hogy Ankara egyelőre nem számíthat az uniós csatlakozásra.