A megállapodásról az Európai Bizottság képviselői tárgyaltak Ankarában az elmúlt napokban, és annak részletei a helyszíni értesülések szerint fontos helyet kaptak az uniós vezetők tárgyalásain is, amelyek középpontjában a nemzetközi migránsválság állt.

Az elképzelés szerint az unió 3 milliárd eurónyi támogatást nyújthat Ankarának különböző jogcímeken, és ezzel hozzájárulna ahhoz, hogy Törökországból kevesebb szíriai menekült induljon az EU-tagállamokba. Tartalmazza az ajánlat a Törökországgal folyó csatlakozási tárgyalások gyorsítását egyes témakörökben, illetve a törökök vízummentes beutazásának előrehozását akár már a jövő év végére. Mindezekért cserében Ankara vállalná egyebek között az uniós országokban elutasított kérelmű migránsok visszafogadását, és fokozná az embercsempészet elleni fellépést.
Uniós források szerint Törökország hajlik a terv elfogadására, de egyes EU-tagállamok még vonakodnak jóváhagyni a tervezet néhány elemét.

 

Francois Hollande francia elnök a csúcsértekezlet előtt maga is egyértelműen utalt arra, hogy a gyors vízumliberalizációnak az unió számára kockázatai is vannak. Például olyan személyek számára is megkönnyítheti az unióba jutást, akiknek a személyazonosságát nehéz megállapítani.

Méltatta a tervet Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, aki részt vett a csütörtöki találkozó elején. Úgy vélte, az több kulcskérdésben is megfelelő szintű együttműködést tenne lehetővé Ankarával, mint az embercsempészek elleni küzdelem, egyes uniós tranzitországok (mindenekelőtt Görögország és Bulgária) terheinek enyhítése, illetve a szíriai menekültek továbbindulásának megakadályozása. Ő is hangoztatta viszont, hogy Törökországnak is teljesítenie kell vállalásait. "Itt az ideje megosztani a felelősséget és az erőfeszítéseket" - fogalmazott Schulz.

A csúcs egy másik témájával kapcsolatban diplomaták azt mondták, az uniós vezetők elálltak attól a tervüktől, hogy gyorsabban valósítsák meg a bankuniót egy közös uniós betétbiztosítási rendszer révén. Németország ugyanis ellenezte a tervet és elérte, hogy a zárónyilatkozatból is töröljék az erre utaló részt. Berlin kifogásolja, hogy azt a pénzt, amely a németek betéteinek biztosítására szolgál, más betétesek megsegítésére használhatnák. Így az egyeztetések az uniós betétbiztosítási rendszer tervéről - amely arra szolgálna, hogy növelje a bankok iránti bizalmat - elakadtak.

Bár a zárónyilatkozat tervezetében nem szerepelt konkrétan az uniós betétbiztosítási rendszer, csak hangsúlyozták volna a bankunió megvalósításának fontosságát, Németországnak már ez is túl sok volt, és eltávolíttatta a vonatkozó részt a dokumentum végleges változatából.