Az EU ciprusi elnökségének irányításával készült kompromisszum elemeire épülő javaslatot tesznek az unió vezetőinek asztalára az eurózóna pénzügyminiszterei (eurócsoport) a közös európai bankfelügyelet létrehozásával kapcsolatban - derült ki a BBC tudósításából. A közös ernyő alá csak a 200 legnagyobb pénzintézet húzódik be, azok, amelyek mérlegfőösszege eléri a 30 milliárd eurót vagy országuk GDP-jének 20 százalékát. Az Európai Központi Bank válik az eurózna bankjai főrevizorává, amelynek az előbbi két kategóriába nem illő, kisebb bankok esetén is joga lesz beavatkozni, ha úgy látja, hogy bajba kerülhetnek.

Az európai jegybanknak a közös európai valutát használó országokban joga lesz bezáratni azokat a pénzintézeteket, amelyek megszegik a pénzügyi rendszer működési szabályait. Hogy a korbács mellé mézesmadzag is járuljon, az ECB arra is lehetőséget kap, hogy az övezet biztonsági alapjából (ESM) feltőkésítse a megrendült pénzintézeteket. A most elhatározott egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) létrehozásához nincs szükség az EU alapszerződésének igencsak macerás módosítására.

Kapcsolódó

Kint is vagyunk, bent is vagyunk

Nem ilyen egyszerű a helyzet a további lépésekkel, a közös betétbiztosítási rendszer, illetve a közös bankmentési alap kialakításával, ezek üzemeletetése ugyanis azt jelenti, hogy a tagországok olyan betétek kifizetéséért, illetve bankok fizetőképességéért is felelősséget vállalnak, amelyeket más országokban helyeztek el egy bankban, illetve más országokban működnek. Az SSM ennek ellenére is csökkenti az államok felelősségét saját bankjaik működése iránt, így nagy előrelépést jelent azon az úton, amelyen elválasztják egymástól a bankoknál keletkező veszteségeket és államadósságok növekedését. Utóbbit ugyanis erősen felfújhatják a kormányok kényszerű bankmentési akciói.

Nagy-Britannia nem csatlakozik a bankunióhoz - Dániával együtt nem vállalt kötelezettséget arra sem, hogy valaha egyszer belép az eurózónába -, de a tegnapi tanácskozáson kapott biztosítékokat arra, hogy beleszólhat a legfontosabb döntésekbe. London az EU fő pénzügyi központja, a City pénzintézetei kezelik az euróban lebonyolított külföldi ügyletek legnagyobb részét, ami mindkét felet érdekeltté teszi az együttműködésben. Az eurózónán kívüli országok szintén szoros együttműködési megállapodást köthetnek a bankunióval összefüggésben, ha erre igényt tartanak.

Az SSM-hez csatlakozó euróövezeten kívüli országok a felügyeleti tanácsban a többiekkel azonos szavazati jogokat élveznek majd, és amennyiben az ECB kormányzótanácsa visszadobná a felügyeleti tanács szintjén hozott döntést, akkor rájuk nézve nem lesz kötelező annak alkalmazása. A valutaövezeten kívüli országok ugyanis nem küldhetnek tagot az ECB kormányzótanácsába.

Jön a csúcs

A ma kezdődő európai uniós csúcsértekezlet fő napirendi pontja is a bankunió lesz, az EU vezetése el akarja érni, hogy döntés szülessen az SSM 2014 januári elindításáról. Emellett szeretnének tető alá hozni egy olyan megállapodást az Európai Bizottság (EB) és az eurózóna tagállamai között, amely garantálna a tagországokban szükséges reformok végrehajtását.

Az EB ennek előmozdítása érdekében bizonyos változtatásokhoz uniós forrásokat is rendelne az új eurózónás "költségvetésből". Egyebek mellett támogatnák az olyan intézkedéseket, amelyek megelőzhetik a Görögországban és Spanyolországban megfigyelhető krónikus munkanélküliség kialakulását. Az uniós alapszerződés módosítását igénylő kérdésekben nem várható döntés a 2014-es európai uniós, illetve az ugyancsak jövőre esedékes német választások előtt.