A Bank of England a februári kamatdöntő ülésről szóló csütörtöki bejelentés szerint - a várakozásoknak megfelelően - nem módosította 0,75 százalékos irányadó kamatát. A monetáris testület egyhangúan szavazott: mind a kilenc tag, köztük Mark Carney, a Bank of England kormányzója is a kamattartásra voksolt.

A Bank of England 2017 novemberében, tíz év után először emelte alapkamatát, 0,25 százalékponttal 0,50 százalékra. Ezt tavaly augusztusban újabb 0,25 százalékpontos emelés követte, így alakult ki a jelenleg érvényes 0,75 százalékos alapkamat.

Kapcsolódó

A februári kamatdöntés csütörtöki bejelentésével egy időben kiadott új inflációs jelentésben a Bank of England a brit hazai össztermék (GDP) idei növekedésére szóló előrejelzését az általa eddig várt 1,7 százalékról 1,2 százalékra, 2020-ra szóló GDP-növekedési prognózisát 1,7 százalékról 1,5 százalékra rontotta, és közölte: egynegyedes esélyt lát arra, hogy a brit gazdaság az idei év második felében egy időre recesszióba kerül.

A Bank of England által az idei évre várt, felülvizsgált növekedési ütem a leggyengébb lenne a 2009-es recesszió óta.

Az inflációs jelentés szerint, amelyet Mark Carney jegybanki kormányzó ismertetett csütörtök délutáni sajtóértekezletén, a brexit-folyamatot övező bizonytalanságok jelentősen erősödtek a novemberben kiadott előző inflációs jelentés óta, és e bizonytalanságok a piacokon is jelentkeznek.

A brit bankok finanszírozási költségei és a pénzügyi szektoron kívüli vállalatok magas hozamú kötvényeinek kockázati felárai meredeken, a többi fejlett gazdaságban mért ütemnél gyorsabban emelkedtek, miközben a brit piacra koncentráló vállalatok részvényeinek értéke érdemben csökkent.

A font is tovább gyengült, árfolyam-kilengési hajlama jelentősen erősödött, az üzleti szektor beruházásainak értéke az utóbbi három negyedév mindegyikében csökkent - áll a Bank of England új inflációs jelentésében.

Van egy nagyon rossz forgatókönyv

Mark Carney szerint ha ebben a helyzetben jelentős sokkhatás éri a brit gazdaságot, mindenekelőtt egy esetleges megállapodás nélküli brexit formájában, az tovább növelné a néhány negyedéven át tartó negatív növekedés kockázatát.

A közgazdaságtan általánosan elfogadott meghatározása szerint egy gazdaság akkor kerül technikai recesszióba, ha a hazai össztermék egymást követő két negyedévben csökken.

A Bank of England kormányzója a sajtótájékoztatón elmondta: a jegybank mérése szerint a brit GDP-érték már most 1,5 százalékkal elmarad attól a szinttől, amelyet a monetáris tanács a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazás előtti előrejelzéseiben a jelenlegi időszakra valószínűsített.

A referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt. A Bank of England nem először hívja fel a figyelmet a brexit-folyamatból eredő növekedési kockázatokra.

Nemrégiben bemutatott, számos forgatókönyvet vizsgáló 87 oldalas tanulmányában közölte: a teljesen szabályozatlan brexitre kidolgozott szélsőséges stresszhelyzeti szimulációs modelljei arra vallanak, hogy a brit hazai össztermék e forgatókönyv-változat esetén a belátható előrejelzési távlatban 8 százalékkal zuhanna a 2019 első negyedévére várható szinthez képest.

A Bank of England elemzői hangsúlyozták, hogy ez nem alapeseti előrejelzés, hanem a lehetséges forgatókönyvek modellezése. Kiemelték ugyanakkor azt is, hogy a legszélsőségesebb stresszhelyzeti forgatókönyvben szereplő 8 százalékos GDP-zuhanás összeomlásszerű recesszió lenne, sokkal súlyosabb, mint amelyet a brit gazdaság a tíz évvel ezelőtti pénzügyi válság alatt átélt: a brit hazai össztermék értéke a válság előtti utolsó csúcspont és az akkori ciklus mélypontja között összesen 6,25 százalékkal zuhant.