Kénytelen volt teljesen újraírni a 2024-es nyári olimpiai játékok megvalósíthatóságáról szóló tanulmányát a bostoni szervezőbizottság, miután a városban erős mozgalom bontakozott ki a jelentkezés ellen. (Budapest szintén a 2024-es olimpiát célozta meg.) A Boston Globe internetes portáljának cikkéből kiderül, hogy a szervezők adócsökkentéssel vonnának be a fejlesztésekbe magántőkét és a rendezvény fő stadionját eldobhatóra terveznék.
A borítékolhatóan elszálló költségek ellen tiltakozók erős mozgalommá szerveződtek a városban, ami arra késztette a játékok előkészítésére létrejött szervezőbizottságot, hogy úgy mutassa be az olimpiát, mintha az csupán egy múló epizód lenne a következő 18 év amúgy is szükséges, grandiózus városfejlesztési sorozatában. A mi életünkben ez a legnagyobb gazdasági lehetőség - mutatta be az átdolgozott dokumentumot Steve Pagliuca, a szervezők vezetője hétfői sajtótájékoztatójukon.
Tartózkodó polgármester
Martin J. Walsh, Boston polgármestere - aki nem vett részt az új terv bemutatóján, mert inkább elutazott egy konferenciára -, már óvatosabban nyilatkozott. Jó iránynak tartja a változtatásokat, de leszögezte, hogy száz százalékig biztos akar lenne abban, hogy a város adófizetőinek pénzét nem herdálják el és a beruházások hosszabb távon az ott lakók kényelmét szolgálják. Nem zárta ki, hogy támogatná olyan helyiadó-kedvezmények bevezetését, amelyek később megtérülnek.
A terv egyik lényeges eleme, hogy négymilliárd dollár (1126 milliárd forint) befektetői tőkét vonna be a magánszektorból 775 millió dollár (218 milliárd forint) közpénzből finanszírozott közlekedési fejlesztéshez kapcsolódóan. A szervezők szerint olyan építkezésekről van szó, amelyekre az olimpia nélkül is szükség lenne. A tanulmány 210 millió dollár (59 milliárd forint) többlettel számol a 4,8 milliárdnyi bevétel mellett, ami a hazai és külföldi szponzori szerződésekből, a médiaközvetítési díjakból, a jegyeladásokból, licencekből és egyéb forrásokból folyna be.
Ki futja a kockázatot?
Az egyik érdekes tervezési ötlet szerint az olimpia fő stadionja ideiglenes építmény menne. Korábban 60 ezer fős létesítménnyel számoltak, míg most már 69 ezrest terveznek. A stadiont a játékok idejére építenék fel, majd lebontanák és a benne felhasznált anyagokat újrahasznosítanák. Helyén egy közpart jönne létre.
Az összes beruházásra igaz, hogy köteleznék az építőket ötszázaléknyi költségtartalék kialakítására, amely a kiadások túllépésének fedezetéül szolgálna. Az olimpiai falut magántőkéből építenék fel, úgy, hogy az ingatlanfejlesztést adókedvezménnyel ösztönöznék.
Hogy megóvják az adófizetőket a kockázatoktól, biztosítást is terveztek, amelynek költségét 128 millió dollárra ( forint) teszik. Ez nagyjából duplája annak, amivel ilyen címen a 2016-os játékokra sikertelenül pályázó Chicagóban számoltak. A részletek azonban nem igazán világosak. A rendezők ajánlatokat várnának a biztosítótársaságoktól.
Folyékony számok
Chris Cempseyt, a No Boston Olympcs mozgalom társelnökét azonban nem győzték meg. Szerinte nem hagyható figyelmen kívül, hogy egyetlen biztosítót sem jelöltek meg, amely vállalná ezt az üzletet. Az ellenzők figyelmét az sem kerülte el, hogy számos sportlétesítményről - így a vízisport-központról és a bicikliversenyeknek helyet adó stadionról - elnagyoltan emlékezik meg a 200 oldalas, számokkal és számításokkal telezsúfolt tanulmány. Ezek költsége a szervezők szerint szerepel az általuk megjelölt teljes kiadási összegen.
A polgármester tartózkodó hozzáállását igazolhatja, hogy a közvélemény-kutatások szerint az olimpiarendezés támogatottsága nem éri el az 50 százalékot. A megújult végrehajtási terv ezért kritikusan fontos a játékok híveinek. Az USA olimpiai bizottsága szeptemberben hozza meg a végleges döntést Boston indításáról a 2024-es olimpiáért. Ha az új ötletek sem nyerik el a nagyközönség tetszését, akárcsak a korábbiak, akkor elbukhatják a jelölést. A közvélemény megnyugtatása érdekében független auditorként felkérték a Brattle Group tanácsadó céget az új tervezet kockázatainak elemzésére.