Még 2016-ban kezdte vizsgálni a német hírszerzés az akkor még feltörekvő szélsőjobboldali AfD pártot. A bevándorlásellenes, olykor neonácizmusba hajló kijelentéseket tevő szervezet megtámadta a döntést a bíróságon, miszerint gyanús szervezetként jelölték meg. Keddi ítéletében az illetékes német bíróság viszont kimondta, hogy jogszerű a nyomozás, az ítélet így nagyobb jogkört biztosít a nyomozóknak, hogy ellenőrizzék a pártot - írja a Deutsche Welle.

Az AfD gyanúsnak minősítése lehetővé teszi a hivatal számára, hogy hírszerzési eszközöket, például informátorokat használjon a párt megfigyelésére. A gyakorlatban azonban további jogi vitákat kell megoldani, mielőtt az ilyen eszközök bevethetők lennének.

Kapcsolódó

Az AfD többször is kárhoztatta a német állami tisztségviselőket és a médiát, amiért szélsőségesnek festették le őket, különösen a teljes pártot, amelyet először mintegy egy évvel ezelőtt bélyegeztek meg teljes egészében gyanúsítottként. A bíróság azonban úgy találta, hogy a jobboldali AfD párt tagjai "elegendő tényszerű jelét" mutatták az alkotmányellenes tevékenységüknek. A bírák az AfD két éve hivatalosan feloszlatott, vitatott "Szárny" (Flügel) frakciójára összpontosítottak, mondván, hogy annak vezetői még mindig jelentős befolyással rendelkeznek az AfD-ben. Rámutatott a párt ifjúsági szervezetére, a JA-ra és annak tevékenységére is.

A bíróság megállapította, hogy mindkét csoport számára az etnikai hovatartozásban gyökerező német nemzetfelfogás volt az elsődleges politikai cél. Ez az a meggyőződés, hogy a németeket "etnikai állapotukban kell megőrizni, és az "idegeneket" a lehető legnagyobb mértékben ki kell zárni" veszélyes a német jogrendre a bíróság szerint, az álláspont "idegengyűlölő agitációra" is alkalmas. 

Ugyanakkor a bíróság részben elismerte a párt két állítását, mondván, hogy nincs elég bizonyíték ahhoz, hogy a hivatal azt mondhassa, hogy a frakció "bizonyosan szélsőséges törekvés", és hogy nem világos, hogy a Szárnynak 7000 tagja van-e, ahogyan azt a hírszerző szolgálat állította.

"Nem osztjuk a bíróság álláspontját" - mondta az AfD egyik társelnöke, Tino Chrupalla az ítéletet kommentálva. "Megvárjuk a bíróság írásos indoklását az ítéletről, és csak azután döntünk arról, hogy további jogi lépéseket teszünk-e" - tette hozzá.

Az AfD a tavaly szeptemberi parlamenti választáson a szavazatok 10,3 százalékát szerezte meg, több mint 2 százalékkal kevesebbet, mint az előző, 2017-es választáson. A pártot belső megosztottság sújtja, egyik legfőbb vezetője, Jörg Meuthen januárban kilépett, miután azt mondta, hogy a párt túlságosan jobbra csúszott.

A párt esetében most az orosz-ukrán-háború kapcsán újra felmerült, hogy erős oroszországi kapcsolataik vannak. Még 2017-ben a Financial Times írt arról, hogy Frauke Petry, az AfD akkori társelnöke és Vjacseszlav Volodin, az orosz parlament alsóházának elnöke erős kapcsolatot tart fenn. Petry akkor moszkvai találkozójukon döntött is arról, hogy Volodinnal rendszeres kapcsolatra törekednek.

Petry utazása azt jelentette hogy az AfD kapcsolatai Moszkvával hasonlóvá váltak a francia Front Nationaléhoz, amelynek vezetőjét, Marine Le Pent általában Volodin vagy elődje fogadta alkalmi oroszországi látogatásai alkalmával. Felmerült az is, hogy pénzügyi támogatást is kaptak Oroszországból, hogy az AfD megossza Németországot, zavart keltsen az EU legnagyobb gazdaságában. Ha a titkosszolgálati vizsgálatok megindulhatnak, akkor a nyomozók ezt a kapcsolatot is vizsgálhatják.