Az Afganisztán északi részén lévő Baglán tartomány egyik szénbányájában a bezsákolt szenet szamarakra rakják, amelyek elviszik a fővárosba, Kabulba induló teherautókhoz. A sokszor mindössze nyolcéves gyermek munkások minden gépesítés és biztonsági rendszer nélkül, a szénbányászat hőskorából, a XIX. századi európai bányákból ismert módon, tisztán fizikai munkával, szénporfelhőben, nyakig koszosan végzik a munkájukat – derül ki a Financial Times riportjából.

Az energiahordozók árának világpiaci megugrása, amit a koronavírus-járványt követő gazdasági válságot súlyosbító ukrajnai háború okoz, utat nyitott az afganisztáni szén jól fizető exportja előtt. Az amerikai hadsereg kivonulása után, 2021. nyár végén hatalomra került szélsőséges iszlamista tálib rezsim ezzel kulcsfontosságú exportbevételhez jutott, amire égetően szüksége van az ország gazdaságának életben tartásához.

Nagy szerencséjük volt

Szerencséjük volt a táliboknak, hogy a szén ára közvetlenül azt követően ment fel, hogy beültek a hatalomba – értékeli a helyzetet a 60 éves Malang, az egyik munkás, aki a szén teherautókra rakásában segédkezik. Az amerikaiak és a NATO kivonulása után a segítségükkel hatalmon tartott kormány megbukott, ezzel együtt teljesen elapadtak az ország gazdaságát lélegeztető gépen tartó nemzetközi pénzügyi segélyek. Jellemző, hogy az állami költségvetés háromnegyede ebből a forrásból származott.

Emellett a külföldi bankokban tartott kilencmilliárd dollárnyi devizatartalékot zárolták, mert senki sem bízott abban, hogy a tálibok betartják azokat az ígéreteiket, amelyeket kormányra kerülésük esetére tettek. Például, hogy hagyják tanulni és dolgozni a nőket. Az eredmény a gazdaság összeomlása lett - az elmúlt évben legkevesebb ötödével zsugorodott az afgán GDP.

Kíméletlen körülmények

A tálibok részben a szénkivitel agresszív felpörgetésével akarnak enyhíteni a helyzeten. Félrelöktek minden környezetvédelmi vagy etikai megfontolást – leginkább a gyermekmunkával és a biztonsággal kapcsolatban – annak érdekében, hogy emberi munkával felpörgessék a szénkitermelést. A kabuli kormány keményen adóztatja a szénkivitelt, akárcsak a többi nyersanyag exportját.

A szén túlnyomó része a hegyeken és Kabulon át Pakisztánba tart, ahonnan egy részét Kínába exportálják tovább. David Mansfield, egy a tálibok külkereskedelmével foglalkozó jelentés szerzője úgy becsli, hogy hatalomra kerülésük óta megduplázódott a szén kivitele, amivel elérte az évi négymillió tonnát.

A Nyugat támogatását élvező kormánynak volt egy terve a zöld átállásra, ám a tálibok a fosszilis energiahordozókra tesznek – mondja Abdallah al-Dardari, az ENSZ fejlesztési programjának afganisztáni ügyekkel foglalkozó vezetője. A tálib hatalomátvétel nyomán a zöld terveket ejtették és ráálltak a szénvagyon kihasználására.

Kézben tartják a gazdasági láncot

A tálibok meglepően hatékonyan ellenőrzésük alatt tudják tartani a kereskedelmet. Letörték a korrupciót és a csempészetet – mondja Mansfield. Szabályozták az szállítási útvonalakat és a rajta tartják a szemüket a határátkelőkön.

Amellett, hogy ezzel megbízható bevételi forrásra tettek szerint, megakadályozzák, hogy a helyi hadurak és különböző vallási-katonai frakciók önálló jövedelemre tegyenek szert.

Az ENSZ becslései szerint Afganisztán importja idén sokkal kisebb lesz, mint egy éve, amelynek kétharmadában még nem középkori viszonyok uralkodtak, miközben az exportbevételek a 2019-es 1,2 milliárd dollárról 1,8 milliárdra mehetnek fel.

Nooruddin Azizi, a kabuli kormány kereskedelmi minisztere arról számolt be egy korábbi interjúban, hogy Kínából, Oroszországból és máshonnan igyekeznek befektetőket keresni az energiahordozó- és nyersanyagkészletek kibányászásához, amelyekből óriási készletek vannak az ország területén. A lehetőségeket jelzi, hogy például a 80 szénbányából csak 17-et tudnak üzemeltetni, főként északon.

Generációról generációra

Eközben a bányákban kifacsart emberek generációról generációra örökítik a kemény munkát. A 35 éves Najibullah például tinédzserként kezdett bányászkodni az apja mellett. Mostanra csatlakozott hozzá 12 éves fia, Noorullah.

A gyermekmunka a tálibok érkezése előtt is elterjedt volt, ám hírek szerint a gazdasági válság miatt az iskolából kiszorult gyerekek a bányákban kötöttek ki. A 14 éves Atiqullah szerint Afganisztánban ezt a munkát semmi sem tudja kiváltani. Ő egyébként nyolcéves korától dolgozik a föld alatt.

Az 55 éves Mohammad farmer volt, amíg egy áradás tönkre nem tette a földjét. Mint mondja a szén drágulásának köszönhetően megduplázódott a bányászok bére a tálib hatalomátvétel óta. A kormány azt állítja, hogy ha több külföldi befektetés jönne, akkor javítanának a munkakörülményeken és visszaszorítanák a gyermekmunkát.

Informális finanszírozás

Az iszlamista rezsim vezetői azt ígérték, hogy véget vetnek az ópium előállításához szükséges mákgubó exportjának, ami Afganisztán legjövedelmezőbb kiviteli terméke.

Áprilisban be is tiltották ezt, ám szakértők szerint majd kiderül mi valósul meg a tilalomból. Az USA 2001-es inváziója után megduplázódott ennek termesztése annak ellenére, hogy dollármilliárdokat költöttek a visszaszorítására.

Emellett az afganisztáni gazdaság fontos sajátossága az is, hogy a magukat komolynak tartó bankok nem kockáztatják a pénzüket az ottani tevékenységek finanszírozásával. Például mert könnyen megkaphatják, hogy gazdasági szankciókat sértenek meg. Emiatt nem hivatalos pénzkereskedők adják a pénzt, akik a nagy kockázathoz illő kamatokat várnak el és kapnak a közreműködésükért.