A tálibok hatalomátvétele Afganisztánban számottevő következményekkel jár a szomszédos országokban is, beleértve azok gazdaságát – derül ki az Aljazeeera hírportálján megjelent elemzésből. Irán és Irak nyugatra, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán északra fekszik az országtól, ám a pénzpiaci befektetők elsősorban a keleti szomszédra, Pakisztánra figyelnek. Ennek az országnak az államadóssága elérte a GDP kilencven százalékát, ami a pénzügyi tankönyvek szerint fenntarthatatlan, emellett jelentős tőkepiaccal rendelkezik és nem mellesleg folyamatban van egy hatmilliárd dolláros IMF-program a pakisztáni pénzügyek rendezése érdekében.

Az a perspektíva, hogy a szomszédban éveken át tartó erőszak következik, ami a menekültek egymás követő hullámához vezet, nem éppen kedvező lehetőség egy olyan országban, amelynek rendbe kellene tennie az állam pénzügyeit. Ez egy rossz helyzet, ami éveken át húzódhat – mondja Shamaila Khan, az AllilanceBernstein befektetési tanácsadó cég elemzője. Szerinte az Afganisztánnal szomszédos országoknak elhúzódó bevándorlási válsággal kell számolniuk.

Kapcsolódó

Az ENSZ menekültügyi szervezete, a UNHCR becslése szerint csak idén 400 ezer afgán hagyta el a hazáját, akik közül csak néhány száznak a sorsa ismert. Az UNHCR szerint 2,6 millió afgán szóródott szét a világon, Pakisztánban 1,4 millió Iránban egymillió él. Részben az afganisztáni helyzet változása nyomán a pakisztáni államkötvények értéke közel nyolc százalékkal esett idén, bár szakértők szerint ebben nagyobb szerepe volt, hogy csúszik az IMF-hitel esedékes részletének átutalása. Az ország egyébként régi ügyfele a Valutaalapnak, az elmúlt 30 évben 13 program követte egymást, amelyek a kormány notórius eladósodását igyekszenek kezelni.

Távolabbi hatások

Az afganisztáni összeomlás és rezsimváltás jóval az ország szomszédain túl is éreztetni fogja hatását – véli Kay Van-Petersen, a szingapúri székhelyű Saxo Capital Markets tőketárság stratégája. Sok afgán menekült Európa felé fogja venni az irányt hasonlóan a szintén káoszba süllyedt Szíriából elmenekült emberekkel. Törökországon keresztül akarják majd elérni úti céljukat, Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig meg fogja kérni az árát, hogy török területen maradjanak.

Ez nem lesz olcsó az Európai Uniónak, olyannyira, hogy hatással lesz az euró/török líra árfolyamra is. Timothy Ash, a feltörekvő piacok szakértője, a BlueRay Asset Management tőketársaság szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy a NATO-csapatok kivonása Afganisztánból rontotta az USA hitelességét abban a tekintetben, hogy megbízható szövetségese-e az általa hatalomra segített vagy támogatott kormányoknak. Ez önmagában erősíti Kínát a két gazdasági nagyhatalom vetélkedésében. Az imázsvesztés Ash szerint összehasonlítható azzal, amit a hasonlóan kaotikus vietnámi kivonulás idején, 1975-ben elszenvedett az USA.

Más lesz a tálib hatalom

Másként fogja vezetni Afganisztánt a most hatalomra került tálib vezetés, mint az 1990-es években regnáló elődje – írja Benjamin Jensen biztonságpolitikai szakértő az Atlantic Council internetes portálján megjelent cikkében. A tálibok célja évek óta változatlan: visszaszerezni az ellenőrzést Afganisztán felett, és létrehozni egy iszlám emirátust. Elérve ezt a célt várhatóan továbbra is kőkeményen fogják gyakorolni a hatalmat, figyelmen kívül hagyva az ember jogokat, de fenn akarják tartani az ország külső kapcsolatait és számolnak a segélyekből beáramló pénzzel.

Ennek érdekében a szakértő szerint számos állami tisztviselőt a helyén fognak hagyni és biztosítják az alapvető szolgáltatások működését, hogy a gazdaság ne álljon le. Persze a kulcspozíciókba, kezdve a határátkelőhelyek ellenőrzésétől, a saját embereiket ültetik, de végül is egy több mint 30 milliós országot kell kormányozniuk, ami nem kis logisztikai feladat.

Átmenet kezdődik

Az afgán fegyveres erők teljes összeomlása nyomán az Afganisztánnal szomszédos hatalmak a tálibokkal szembeni ellenállás helyett vélhetően megpróbálnak politikai kapcsolatok kiépíteni az új afgán rezsimmel. Ez Irán és Pakisztán esetén elsősorban a határok biztosítását célozza, míg Oroszország és közép-ázsiai szövetségesei esetén a gazdasági érdekek kerülhetnek előtérbe. A szomszédok közös célja a menekültáradat megállítása.

A most kezdődő átmeneti időszakban a regionális hatalmak és a külső nagyhatalmak mérlegelni fogják, hogy hosszabb távon milyen stratégiát kövessenek. Támogassanak-e a tálibokkal szemben álló erőket Afganisztánban, hogy ellensúlyozzák az új központi kormányt, vagy hagyják működni a kormányt a stabilitás érdekében. Az Egyesült Államok elsősorban az országban bázisokat létesítő terrorista csoportokra fog figyelni. A biztonsági szakértő szerint az USA-nak és szövetségeseinek azzal kell szembe nézniük, hogy egy bukott rezsimet támogattak, amely nem volt képes megállítani a tálibokat. Ehelyett valami mást kell kitalálni a szélsőséges iszlám csoport és rezsimje féken tartására.