Faizabad, egy kisváros Afganisztán északkeleti részén a Hindukus-hegységben, hagyományosan a tálibokkal szembeni ellenállás egyik bázisa volt. Soha nem került az uralmuk alá az 1990-es években, amikor a szélsőséges iszlamista csoport állt az ország élén. Az elmúlt napokban azonban ez volt az egyike annak a 14 afgán tartományi központnak, amit a tálibok elfoglaltak. Ezzel a kezükbe került az ilyen városok harmada – derül ki a Financial Times összefoglalójából.

Megszerezték a hatalmat az ország nyugati részén lévő Herátban, ami erősen idegesíti a szomszédos Irán vezetését és az offenzíva utolsó trófeájaként Kandahárt. Ez a két város az ország harmadik és második legnagyobb települése.

Elemzők, diplomaták és biztonsági szakértők azt mondják, hogy az afgán és az amerikai vezetés alábecsülte a tálibok katonai taktikai képességeit, túlságosan bíztak a hivatalos kormány katonai erejében, amely az amerikai háttérnek köszönhetően sokkal erősebben felfegyverzett, mint a tálibok és háromszoros létszámfölényben van.

Az offenzíva nyomán nem sok remény maradt arra, hogy a tálibok tárgyalásra kényszeríthetők lennének a béke feltételiről. Bekerítették Kabult, azt akarják, hogy Asraf Gháni államfő adja fel az afgán fővárost vagy véres támadást indítanak ellene, mit sem törődve az ott élő 4,5 millió emberrel.

A tálibok sikerének okát firtató szakértők első helyen azt a megállapodást említik, amelyet még Donald Trump, az előző amerikai elnök kötött 2020-ban Gháni feje fölött a börtönben lévők szabadon bocsátásáról. A második helyen a motiválatlan kormánykatonák állnak, akik harc nélkül feladják állásaikat, dezertálnak és hátrahagyják fegyvereiket és muníciójukat. A harmadik az iszlamista milícia váratlan taktikája, amire Ahmed Rashid szakértő, aki évtizedek óta követi a tevékenységüket, azt mondta, még nem tapasztalt tőlük ilyet.

A nagy trükk

Egy nyugati diplomata szerint briliáns taktikával lepték meg ellenségüket. Tudták, hogy a kormányerők foggal-körömmel védeni fogják az ország déli és nyugati részén lévő városokat, ezért először azokat támadták meg. A védők erősítést kaptak, ami lekötötte a tartalékait, így megnyílt a lehetőség előttük, hogy északon támadásba lendüljenek a velük szemben álló hadurakkal szemben, akik – miután az amerikai katonák éppen kivonulóban vannak, a kormányerők pedig szétziláltak – nem számíthattak segítségre. Így elfoglalták Afganisztán északi részét, a tádzsik és az üzbég határ az ellenőrzésük alá került. Ez a frászt hozza az orosz vezetésre, amely eddig elnézte, hogy a két volt szovjet tagköztársaság területét, amelyet befolyása alatt tart, használták a tálibok.

A stratégia része, hogy eközben nem álltak fel a Katarban folyó béketárgyalások tárgyalóasztala mellől, elködösítve, hogy valójában egyetlen szándékuk van, mégpedig a teljes katonai győzelem. Ezt a tőlük kiszivárgó hírek szerint még a tél beállta előtt nyélbe akarják ütni, mert a fagyok lelassítják a katonai műveleteket. Kabulért keményebb csatára számítanak, mert a kormányerők a fővárosban vonják össze elitcsapataikat.

A kormányt még az ág is húzza

Eközben a kormányt belső válság gyengíti. A napokban egy éven belül harmadszor cserélték le a hadsereg főparancsnokát, miközben a pénzügyminiszter lemondott, majd elhagyta az országot. Külső megfigyelők szerint nehéz elképzelni, hogy Gháni kormánya sokáig egyben marad.

Javid Faisal, a kormány tanácsadója úgy látja, hogy magukra hagyták őket. Ha a NATO, az amerikai hadsereg nem tudta katonailag legyőzni a tálibokat, akkor hogyan lehetne elvárható ez a hivatalos afgán katonaságtól? - teszi fel a költői kérdést.

Emellett Pakisztánt vádolják azzal, hogy évtizedek óta lehetővé teszi a tálibok tevékenységét a területén, még akkor is, amikor azt állították, hogy támogatják az amerikaiak afganisztáni misszióját. Vezető pakisztáni kormánytisztviselők visszautasítják ezt a vádat. Faisal arra figyelmeztet, hogy Afganisztánban elérkeztünk egy humanitárius katasztrófa küszöbére. Ha hatalomra kerülnek, a tálibok azzal fogják kezdeni, hogy megfosztják a nőket jogaiktól és földönfutóvá teszik a fél országot.