A korábban felvázolt forgatókönyvek között szerepelt az afganisztáni összeomlás és az államszervezet szétforgácsolódása, és valójában "e folyamat üteme volt az, amely meglepett bennünket" - idézi az MTI az interjút. Számos olyan helyzetértékelés is volt, hogy az afganisztáni kormány "nem húzza ki az év végéig", és végül ezek bizonyultak helytállónak.

A brit vezérkari főnök szerint senki nem látta előre, hogy mennyire gyenge lábakon állt az afgán kormány, és mennyire gyenge volt az afganisztáni fegyveres erők feletti kormányzati vezénylési fennhatóság. Jelenleg ugyanakkor nagyon nehéz megítélni a következő időszak várható fejleményeit is. Az afganisztáni lakosság 60 százaléka azóta született, hogy a legutóbbi tálib uralom 2001-ben véget ért, és nekik "nagyon más elképzeléseik" vannak arról, hogy miként kell kinéznie egy modern államalakulatnak.

Kapcsolódó

Nick Carter szerint lehetséges, hogy ennek a fiatal korosztálynak sokkal erőteljesebb beleszólása lesz a jövőbeni fejleményekbe, és az is elképzelhető, hogy a tálibok belemennek valamilyen politikai kompromisszumba és olyan kormányzást honosítanak meg, amelyben minden politikai erő részt kaphat. Ha ez így lesz, az annak az erőfeszítésnek lesz köszönhető, amelyet a nemzetközi közösség az elmúlt húsz évben Afganisztánban kifejtett.

A tálib vezetésnek el kell gondolkodnia arról is, hogy miképp kezeli a gazdaságot. Jelenleg több mint 9 milliárd dollárnyi afgán tőke van amerikai bankokban, és erre a pénzre Afganisztánnak szüksége lesz. A táborornok, alig burkolt utalást tett a külső nyomásgyakorlási lehetőségekre. A tálib vezetés megfelelő magatartás esetén talán segítséghez is juthat.

A tálibok katonai sikerének lehetséges magyarázatairól szólva a brit vezérkari főnök azt mondta: "vitára érdemes kérdés", hogy Pakisztán tevőlegesen segítette-e a tálibokat, különös tekintettel arra, hogy a tálib vezetés jelentős része korábban Pakisztánban élt.

Ugyanezt vetette fel a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lapnak adott interjúban a NATO főtitkára. Jens Stoltenberg úgy fogalmazott: "számos kérdést fel kell tenni" azzal kapcsolatban, hogy Pakisztán vagy a pakisztáni hadsereg segítette-e a tálibok hadműveleteit. Pakisztán "különleges viszonyt" ápol a tálibokkal, és "természetszerűleg ennek is része van a történtekben". A NATO-főtitkár szerint azonban a hirtelen összeomlás egyik fő oka az volt, hogy az afganisztáni biztonsági erők nem kaptak logisztikai támogatást, ez pedig "felveti a vezetői felelősség kérdését".

A bátor afganisztáni katonák, akik közül sokan NATO-kiképzésben részesültek, folyamatosan bizonyították, hogy készek az életüket is feláldozni a tálibok elleni harcban, nem kaptak azonban sem fizetést, sem hadianyagot, nem voltak egyértelmű tervek az ország védelmére, végül pedig az afganisztáni elnök is elhagyta hazáját, és mindez együtt vezetett a tálibok hirtelen hatalomátvételéhez - mondta. "Így tehát tudtuk, hogy megvan a kockázata a tálibok visszatérésének, de senki nem látta előre, hogy ez ilyen gyorsan megtörténik".

Jens Stoltenberg kijelentette: az afganisztáni biztonsági erők fejlesztésére fordított húszévnyi komoly befektetés után észszerű volt az a várakozás, hogy ezek az alakulatok hosszabb ideig képesek lesznek feltartóztatni a tálibokat.