Az Egyesült Államok és a NATO azt ígérte Afganisztán Nyugat-barát kormányának, hogy 2024-ig évi négymilliárd dollárral támogatja az ország fegyveres erőit. Az USA egymaga közel 90 milliárd dollárt költött el 20 év alatt a kormányerők felfegyverzésére és kiképzésre. A polgári rezsim bukása nyomán az ígéretet nem kell teljesíteni, ám az eddig kiadott pénznek bottal üthetik a nyomát – derült ki az AP korábbi háttéranyagából. Az amerikai kormány saját ellenőrzése korábban azt az eredményt hozta, hogy a pénzt szörnyen rossz hatékonysággal költötték el, és dollár százmilliók folytak el az afgán fegyveres erők vezetőinek korrupciója nyomán. Nagy hiba lenne azonban minden felelősséget a helyiekre kenni.

Ha egy kicsit a végszámla mögé nézünk, akkor kiderül, mire ment el a pénz. Például 10 milliárd dollárt költöttek járművekre, ezen belül repülőgépekre. Csak az afgán katonai erők üzemanyag-ellátása 3,75 milliárd dollárt emésztett fel. Eközben gazdaságfejlesztésbe, a kormányzat felépítésébe és infrastruktúra-fejlesztésekbe 5,8 milliárd dollárt fektetettek. Ettől remélték a lakosság rokonszenvének megszerzését és szembe fordulását a tálibokkal – derült ki a John Sopko jelentéséből (SIGAR), akit azzal bíztak meg, hogy áttekintse az Afganisztán újjáépítéséért tett erőfeszítéseket.

Kapcsolódó

A SIGAR szerint az afgán kormány költségvetésének 80 százalékát az USA és szövetségesei finanszírozták. Azok a gazdasági előrejelzések, amelyek szerint a kabuli rezsim nagyobb terhet vehetett volna át ebből, vagy tévesek, vagy erősen túlzóak voltak. A gazdasági növekedést 3,4 százalékra tervezték 2021-re, ehelyett kétszázalékos mínusz jött össze. A bővülés évek óta elmaradt a várttól. A legtöbb kiadást olyan projektekre fordítottak, amelyeket nem ellenőriztek, így a költségvetésük elszállt és jó részét elnyelte az afgán és külföldi résztvevők korrupciója.

Kudarc kudarc hátán

A történeteket a végtelenségig lehetne sorolni, a SIGAR is számos példát hoz. Az afgán polgári hatóságok épületekre és járművekre például 7,8 milliárd dollárt kaptak 2008-tól kezdve, ám ebből csak 1,2 milliárd jutott erre a célra, a többinek kézen-közön nyoma veszett. Az afgán hadsereg és rendőrség létszáma papíron 300 ezer volt, ám a valóságban 280 ezren lehettek a többi kísértet poszt volt, amelynek járandóságait korrupt tisztet tették zsebre.

A SIGAR arra a következtetésre jut, hogy az elitegységeken kívül a hadsereg nem képes szembe szállni a tálibokkal. Ez a jóslat teljesült is, amikor az elmúlt hetekben a reguláris katonaság egyszerűen csapot-papot hátra hagyva feladta az helyőrségeit. A kudarc egyik látványos eleme az önálló afgán légierő esete, amelynek az amerikai légi támogatást kellett volna kiváltania. Erre 5,8 milliárd dollárt költöttek, ám soha nem vált önállóvá. Ugyanez igaz a fegyverzet többi elemére is: az afgánok arra panaszkodtak, hogy töltényt sem képesek maguk előállítani a kézi fegyverekbe.

Óriási anyagi és emberáldozatok

Az afganisztáni szerepvállalás 2010 és 2012 között, amikor az amerikai hadsereg 100 ezer embert állomásoztatott Afganisztánban évi 100 milliárd dollárba kerül (a paksi bővítésre adott orosz hitel mintegy nyolcszorosa) – idézte a BBC a hivatalos washingtoni forrásokat. A Pentagon közléséből tudjuk, hogy például 2018-ban 45 milliárd dollárt költöttek az adófizetők pénzéből az afganisztáni misszióra. Az összesített adat 2011 októbere és 2019 szeptembere között 778 milliárd dollár, amit kiegészít a USAID és más kormányintézmények 44 milliárdos kiadása rekonstrukciós projektekre. Az Egyesült Királyság és Németország 30 milliárd, illetve 19 milliárd dollárt költött el Afganisztánban, a NATO összesen 72 milliárdot.

A pénz nagy része a katonai akciókra, és a csapatok hadtápjára, illetve egészségügyi ellátására ment el, de része az említett közel 90 milliárdos kiadás az afgán fegyveres erők fejlesztésére. Rekonstrukcióra összesen valamivel több, mint 143 milliárdot költöttek, a kormányzat fejlesztésére 36 milliárd dollárt, a kábítószer-kereskedelem elleni harcra és humanitárius támogatásra ennél kevesebbet.

A tálibok elleni harc 2001-es kezdete óta 3500 NATO-katona vesztette életét, akik közül 3200 amerikai. Katonai akciók közben több mint 20 ezer katona sebesült meg. Ez azonban jelentéktelen az afgán áldozatokhoz képest. A Brown University 2019-es becslése szerint az afgán katonaság és rendőrség több mint 64 ezer tagja vesztette életét 2001 októbere óta. Az ENSZ adatai szerint a civil áldozatok száma közel 111 ezer halott és sebesült azt követően, hogy 2009-től kezdve elkezdték gyűjteni az ezzel kapcsolatos adatokat.