Nem sok jóval kecsegtet a nyugat-afrikai monetáris unió jövőjére nézve, hogy a kezdeményezésben elvileg résztvevő 15 tagállam között év elejére még jobban kiéleződni látszanak az amúgy is meglévő feszültségek.
Az Ecowas közösség tavaly elvi megállapodásra jutott arról, hogy közös pénznemet vezet be idén, ezzel a nagyjából 385 millió lakost képviselő szervezet egy több évtizede meglévő tervet valósítana meg.
Az ecónak nevezett új pénznem az afrikai valutaközösségi frankot váltaná le. Ezt a korábban a francia frankhoz, ma az euróhoz kötött árfolyamú pénznemet a 15-ből nyolc ország használja, a másik hétnek saját devizája van. Most a nyolc frankkal fizető ország úgy döntött, hogy továbblépnek a folyamatban, és átnevezik ecóra a frankot, miközben a többi tagállam egy ennél jóval lassabb átállást szeretne. Abban sincsen egyetértés, hogy az eco egy új, közösen elfogadott pénz legyen, és ne csak átnevezzék a frankot.
A mostani lépés, amit Elefántcsontpart elnöke, Alassane Ouattara jelentett be, látszólag meglepte a többi tagállamot, amit el is ítéltek. Az eco által okozott konfliktus a gyarmati hagyaték mentén alakult, a frankot használó államok jellemzően francia gyarmatok voltak, a többi ország többnyire angol kötődésű.
Kudarcra ítélve
A mostani feszültségek alapján úgy látszik, azoknak lesz igazuk, akik az Ecowas államok közötti különbségek és érdekellentétek miatt eleve kizártnak tartották, hogy sikeres legyen az eco.
Ahogy az Eurózónában, Afrikában is jelentős eltérés van az egyes országok gazdasági fejlettségében, amelyeket a monetáris unió véglegesítene. Azonban Európával szemben itt még nagyobbak a különbségek. Az előírások alapján az eco tagállamoknak az államháztartási hiánya nem haladhatja meg az össztermék 3 százalékát, és az államadósságuk se lehet magasabb, mint a GDP 70 százaléka.
Ezt egyáltalán nem biztos, hogy mindegyik tagállam stabilan teljesíteni tudja.
Vonakodó Nigéria
Az eco legsúlyosabb problémája, hogy Nigéria, a leggazdagabb afrikai állam és a Ecowas tag a leginkább vonakodó Ghána mellett. Az új pénz bevezetéséhez a tagállamoknak devizatartalékának jelentős részét be kellene adni a közösbe, ami Nigériának jelentené a legnagyobb tételt az ország gazdasági súlya miatt. Ez nem éppen vonzó perspektíva a kormánynak.
Az egyes országok között már most is lehet vízummentesen utazni, és a pénzügyi egyesüléstől azt várnák, hogy azzal előrelépést lehet elérni a kereskedelemben. Viszont a módszerekről alapvető eltérések vannak. Ghána, ami amúgy jelezte, hogy szívesen bevezetné az ecót, például eleve el akarja törölni az indexálást az euróhoz képest, és a saját monetáris politikai mozgásteret akar az országtömörülésnek.
A CNBC-nek nyilatkozó szakértők szerint egyre inkább az látszik, hogy sok kormány megtartaná az országos szintű független monetáris politikát. Erről jelenleg nem tűnik úgy, hogy egységesen lemondanának, így kicsi a valószínűsége, hogy lesz közös afrikai pénz.