A cikk szerzői: Josep Borrell az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, az Európai Bizottság alelnöke, Jutta Urpilainen az Európai Bizottság nemzetközi partnerségekért felelős tagja.
Európa egyre nagyobb érdeklődéssel tekint Afrika felé - de új szemmel. Sokak törekvése, hogy partnerségünk új szintre emelkedjen. Az volna a jó, ha ebben Afrika ifjúsága is részt venne, és készen állna arra, hogy maga építse saját jövőjét, másokkal összefogva.
Az Európai Unió azt szeretné, ha erről közösen gondoskodnánk: ne Afrikáért cselekedjünk, hanem együtt Afrikával! Ez a gondolat lett az új, átfogó Afrika-stratégiára tett javaslatunk vezérfonala is. A stratégia egy, a közös prioritásainkról folytatandó intenzív párbeszéd kiindulópontja, amelynek az októberre tervezett Európai Unió - Afrikai Unió csúcstalálkozóig kellene eredményeket hoznia. Ezen a csúcstalálkozón lenne érdemes megállapodásra jutnunk arról, hogy mely konkrét célkitűzések megvalósítása szolgálná egyszerre az afrikai és az európai polgárok életét. Azt szeretnénk, ha a csúcstalálkozó valódi folyamatokat indítana be.
Az EU új vezetése különös fontosságot tulajdonít Afrika kérdésének. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hetekkel a hivatalba lépése után ellátogatott Afrikába. A szerzők pedig a múlt héten Mauritániában, Burkina Fasóban, Etiópiában és Szudánban jártak.
Eközben Afrika szintén átalakuláson megy keresztül, amelynek alapját a dinamikus gazdaság és a világ legfiatalabb népessége képezi. A regionális integráció is egyre szorosabbá válik: a kontinens célul tűzte ki, hogy az afrikai kontinentális szabadkereskedelmi övezet (ACFTA) létrehozásával a világ legnagyobb kereskedelmi térségét alakítja ki a Kereskedelmi Világszervezet létrehozása óta. Testvérkontinensünk sok szempontból a jövő kulcsa: legyen szó az éghajlatváltozásról, a digitális világról, a fenntartható növekedésről, a méltányos gazdaságról vagy a biztonságról, a világviszonylatban is fontos döntések kiindulópontja Afrika lesz.
Sajnos épp akkor kérdőjeleződik meg a multilateralizmus létjogosultsága, amikor a leginkább szükség lenne rá. Napjainkban két olyan nagy horderejű folyamat zajlik a világon, az éghajlatváltozás és a digitális forradalom, amely teljesen átalakítja mindkét kontinenst. Afrikának és Európának ezért olyan nemzetközi együttműködési modellért kell síkra szállnia, amely a szabályokon alapuló multilateralizmuson, a politikai szabadságon, a szolidaritáson és az emberi méltóságon alapul. Fontos szempont az inkluzivitás is: ezáltal tudjuk a lehető legjobban kihasználni a polgárainkban rejlő lehetőségeket, ideértve a fiatalokat és a nőket is.
Afrikában a világpolitika több más szereplője is egyre aktívabb. Az EU azonban különbözik mindegyiküktől abban, hogy jövőképének középpontjában a humán fejlődés és a fenntarthatóság áll: az emberek joga ahhoz, hogy maguk alakítsák saját életüket, szabadon és jogaik védelme mellett.
Afrikában a fejlődés valós, de még mindig sok kihívással kell szembenézni: tartós a szegénység, sok konfliktus dúl, és veszélyben vannak a demokratikus jogok. Afrika népessége a közeljövőben várhatóan megkétszereződik, ami valódi lehetőségeket kínál, de egyben fellépést is sürget. Nagyszabású célokat kell kitűznünk, ugyanakkor reálisan kell néznünk a helyzetet, és arra kell összpontosítanunk, ami működik.
Partnerségünk alapos átalakítását elsősorban nem a földrajzi közelség, nem a közös múlt, nem a személyes kapcsolatok indokolják. A legfontosabb mozgatórugó a közös jövőnk, közös érdekeink.
Miben áll az EU és Afrika jövőorientált partnersége? Az Európai Bizottság a napokban bemutatja stratégiáját arról, hogyan képzeli az Afrikával kialakítandó partnerséget. Az elképzelések a következő kérdések köré szerveződnek:
- 1. Zöld átállás és hozzáférés az energiához. A klímaválság közepette elengedhetetlen a nagyratörő éghajlat-politikai fellépés. A zöld átállás azonban egyúttal új növekedési stratégia is. Dolgozzunk együtt azon, hogy a megújuló energiaforrások és a fenntartható urbanizáció révén minél több zöld munkahely jöjjön létre!
- 2. Digitális transzformáció. Afrikában már megkezdődött a digitális forradalom. Vegyük csak például, miként alakulnak át mindennapjaink az elektronikus fizetési rendszerek térnyerésével. Használjuk ki minél jobban az ugrásszerű fejlődés lehetőségét, és állítsuk a gazdasági növekedés szolgálatába a digitális gazdaságot!
- 3. Fenntartható növekedés és munkahelyteremtés. Kétségtelen, hogy Afrika gazdasága dinamikusan fejlődik. Közösen együttműködve sok lehetőséget ki tudunk aknázni, főként ami a fiatalokat és a nőket illeti. Az ACFTA gyökeres változások kiindulópontja lehet.
- 4. Béke és kormányzás. Az Afrikai Unió (AU) legutóbbi csúcstalálkozójának témája a fegyverek elhallgattatása volt. Az AU eltökéltségét látva az EU is készen áll arra, hogy többet tegyen. Az új Európai Békekeret kibővíti cselekvési lehetőségeinket. A béke ugyanakkor csak úgy fenntartható, ha szorosan beágyazódik a helyi politikai dinamikába.
- 5. Migráció és mobilitás. Kétségtelen, hogy a migráció - főként Afrikán belül - soha nem látott méreteket ölt. A demográfiai és gazdasági tendenciák azt mutatják, hogy ez a kérdéskör a jövőben is fontos eleme marad Európa és Afrika viszonyának. Olyan átfogó, kiegyensúlyozott megközelítésre van szükségünk, amely partnerségen és közös felelősségvállaláson alapul.
Afrikának és az EU-nak mindenekelőtt a multilateralizmus védelmében kell partnerségre lépnie egymással, azon eltökélt szándék jegyében, hogy a társadalmakat és a nemzetközi rendet fenntartható módon, az emberi jogokból és a fenntartható fejlesztési célokból kiindulva, a fiatalokkal összefogva kell megszervezni. Éppen azért, mert ezeket az elveket napjainkban sokan nyíltan megkérdőjelezik.
Készen állunk arra, hogy minőségi ugrást érjünk el Európa és Afrika kapcsolatában. Ehhez mindkét félnek cselekednie kell. Európa a maga részéről hatalmas ambíciókat táplál, és alig várja, hogy megvitassa afrikai partnereivel közös jövőnk közös alakítását.