Az olasz gazdaságnak továbbra is az a legfőbb problémája, hogy a növekedési ütem alacsony és nincs különösebb szociális hozadéka - írja az IMF a szokásos, évenkénti felülvizsgálat után.

"A személyi reáljövedelmek 20 évvel ezelőtti szinten állnak, a munkanélküliség 10 százalék körül mozog, a középkorúak és fiatalok életkörülményei romlottak, a kivándorlás pedig közel öt évtizedes csúcsra emelkedett" - állapították meg az elemzők, mindazon tényezőket számba véve, amelyek a hatalomra segítették a hagyományos politikai, gazdasági és társadalmi elvekkel szemben álló Öt Csillag Mozgalmat (M5S) és a Ligát a tavasszal tartott parlamenti választáson.

A valutaalap helyesnek tartja, hogy a júniusban hivatalba lépett kormány a növekedésre és a társadalmi felzárkóztatásra teszi a hangsúlyt, de e célok eléréséhez strukturális reformokra, költségvetési konszolidációra és a bankrendszer megerősítésére egyidejűleg van szükség. Egy ilyen csomagterv határozott végrehajtása csökkentené a kockázatokat, növelné a befektetők bizalmát és erősítené az olasz gazdaság ellenállóképességét.

A Nemzetközi Valutaalap szerint az olasz költségvetési politikának a következő négy-öt évben arra kellene törekednie, hogy enyhe többletet érjen el az államadósság stabil csökkentésének biztosítására. Paolo Gentiloni kormánya azonban messze áll ettől: a Brüsszelnek benyújtott költségvetési tervezetben a jövő évre 2,4 százalékos, 2020-ra pedig 2,1 százalékos hiánnyal számolt, a várható gazdasági növekedést pedig 1,5 százalékra, illetve 1,6 százalékra állította be.

A valutaalap előrejelzése szerint 2018-20-ban 1 százalék körül alakulhat a gazdasági növekedés, a költségvetés hiánya pedig jövőre 2,7 százalék, a következő két évben pedig nagyjából 2,8-2,9 százalék lesz. A tervezett gazdaságélénkítési intézkedések jelentős lefelé mutató kockázatokat hordoznak magukban, ami nagyon sérülékennyé teszi Olaszországot. A következő három évben az államadósság továbbra is a bruttó hazai termék (GDP) 130 százaléka körül marad, ami azt jelenti, hogy még egy mérsékelt sokk hatására is megszorításokra kényszerítheti a kormányt, a lassuló növekedés recesszióba átfordítva - mutattak rá az elemzők.

Olaszország államadóssága 2,3 ezermilliárd euró, ez a GDP 131 százaléka, ami a második legmagasabb arány az EU-ban. Róma tavaly 65,6 milliárd eurót költött csak a kamatokra, ami a GDP 3,8 százalékának, nagyjából az oktatásra fordított összegnek felel meg.

A Nemzetközi Valutaalapot különösen nyugtalanítja a nyugdíjkorhatár csökkentésére tett kormányzati ígéret, mert az "még nagyobb terhet rakhat a fiatal nemzedékek vállára". Ugyanakkor üdvözölte azt a kormányzati szándékot, hogy a következő években növelik az állami beruházásokat. A valutaalap elméletileg támogatja a legrászorultabbaknak szánt minimális jövedelem biztosítását, de nem bízik az állampolgári jogon járó alapjövedelemben, mert szerinte annak összege túl magas, így nem ösztönöz munkára.