Az Egyesült Államok teljes titokban új, speciális AGM-88 HARM rakétákat küldött az ukrán hadseregnek. Az eszköz egy levegő-föld indítású harcászati rakéta, amit az aktív, elektromos kisugárzással működő légvédelmi radarrendszerek ellen kifejlesztett Shirke és Standard ARM rakéták leváltására készített a Texas Instruments (TI).

A radarromboló rakéták jelenléte miatt az orosz csapatok kétszer is meggondolják, mielőtt bekapcsolják radarjaikat: amint megjelenik egy radarjel, azt a rakéta beméri egy közel 50 kilométeres körzeten belül, a jel forrását elmenti, majd becsapódik. A fegyverbe egy passzív radart és egy aktív, milliméteres hullámhossz-tartományban működő keresőt (EHF radart) is beépítettek, amikkel képes a kikapcsolt radarok nagy megbízhatósággal való megsemmisítésre is.

Az AGM-88-asok jelenléte gondot jelent az ukrán helikopterek és repülőgépek elleni védekezéshez szükséges orosz légvédelmi radarok, valamint az ukrán tüzérség – beleértve az amerikai gyártmányú HIMARS rakétarendszereket is – lokalizálására használt légvédelmi radarok számára.

Az ukrajnai radarromboló rakétákról szóló hírek augusztus elején kerültek felszínre, miután orosz bloggerek arról számoltak be, hogy egy HARM rakéta darabjait fedezték fel, amely állítólag egy ukrajnai orosz légvédelmi rakétakilövő telephelyet talált el. A Pentagon hamarosan megerősítette, hogy HARM-okat szállítottak Ukrajnának – írja a Business Insider.

„Számos olyan sugárzásgátló rakétát szállítottunk, amelyeket ukrán repülőgépekről lehet kilőni, és amelyek hatással lehetnek az orosz radarokra” – mondta Colin Kahl, a védelmi tárca politikai ügyekért felelős államtitkára augusztus 8-án újságíróknak. Viszont nem volt hajlandó megnevezni, hogy milyen eszközökről van szó.

Nem csodafegyver, de pusztító az AGM-88

A HARM egy erős fegyver, de nem új. Először 1983-ban vetették be, és a 14 láb hosszú, 800 kilós rakéta hatótávolsága közel 50 kilométer, a csúcssebessége pedig 2 Mach. Az ellenséges légvédelmi feladatokat végrehajtó amerikai repülőgépek számos műveletben használták az AGM-88-ast, többek között Líbiában, Irakban és Jugoszláviában. A rakétát jelenleg összesen 15 ország használja.

Oroszország a maga részéről rendelkezik a KH-31P sugárelhárító rakétával – amely a szuperszonikus Kh-31 hajó elleni rakétán alapul –, amelyet YJ-91 néven adtak el Kínának. Ezek lényege, hogy a fellövéskor egy csali radarjelet bocsátanak ki, így megzavarva a radarromboló rakétákat. Ha fellövik őket, akkor összezavarják a megsemmisítésre felküldött HARM-okat, így a valódi radarok rögzíthetik a célokat egy csapás előtt. Oroszország viszont egyelőre nem vetette be a KH-31P csalirakétáit, vélhetően azért, mert nem számítottak rá, hogy az ukránok hozzájutnak a repülőgépekről indítható AGM-88-as speciális amerikai rakétákhoz.

Az orosz hadsereg egyelőre azzal sem próbálkozott, hogy kamu radarjeleket bocsát ki földi telepítésű eszközökről.

Lezárják ideiglenesen az ukrán légteret

A légierő eddig nem volt döntő tényező a konfliktusban: Ukrajnának nincs elég modern repülőgépe, az orosz pilótákat pedig meglepően óvatosan vetették be, de a háború első időszakában az orosz légierő hatástalannak is bizonyult. Az orosz légvédelmi radarok leállítása nem feltétlenül jelent nagyobb sikert az ukrán repülőgépek számára.

Egyelőre a leghalálosabb fegyver az ukrajnai háborúban a tüzérség, és a HARM-ok segítenek az ukrán erőknek az orosz légvédelmi radarok elleni támadásban, amelyek nyomon követik a lövedékek és rakéták repülését, kiszámítják a röppályájukat, és pontosan bemérik az őket kilövő ágyúkat és rakétavetőket.

Az orosz ütegelhárító rendszerek elnyomása segít megvédeni Ukrajna tüzérségét, amely az elmúlt időszakban komoly sikerekhez segítette a védelmi erőket. Az Egyesült Államok által szállított HIMARS többszörös rakétavetőkkel pusztító csapásokat mértek az orosz lőszerraktárak és parancsnoki állások ellen. Legutóbb a Krímben egy támaszponton semmisítettek meg orosz raktárakat és repülőgépeket.

Ezzel együtt is, az elmúlt hónapokban az orosz hadsereg nagyon lassan, de utat tört magának nyugat felé a Donyec-medencében. Viszont a frontvonalak befagytak, mert az ukrán hadsereg szárazföldi ellentámadásai egyelőre nem értek el nagy sikereket.