A szegényebb országokban a külföldi adósságteher magasabb lesz 2023-ban, mint az elmúlt 25 évben bármikor – derül ki a brit Debt Justice által nemrég közzétett tanulmányból. Ennek hátterében elsősorban a kamatemelések állnak, amelyekkel a világ vezető jegybankjai szeretnék már egy éve letörni az inflációt. Több tucat országban a magas adósságszint azonban lassan veszélyezteti az állami kiadásokat is, például az egészségügyi és az oktatási szektorban.

A tanulmányban a szegényebb országok adósságterheinek könnyítéséért küzdő NGO szervezet, a Debt Justice a világ 91 legszegényebb országából álló csoportot vizsgálta.

Itt 2023-ban átlagosan az állami bevételek több mint 16 százalékát, jövőre csaknem 17 százalékát emészti majd fel a külföldi hitelezők felé történő államadósság-törlesztés és kamatfizetés.

Ezek az országok a Világbank besorolása szerint az alacsonyabb és alacsonyabb közepes jövedelmű országok közé tartoznak, a legmagasabb külföldi adósságállománnyal Srí Lanka, Laosz, Pakisztán, Zambia és Dominika küszködik. Az átlagos adósságteher 2011-ben érte el a mélypontot, átlagosan az állami bevétek 6,6 százalékán.

A legtöbb kölcsönt a privát szféra nyújtja

A Világbank adatai szerint a vizsgált országokban a külföldi adósság 46 százaléka magánhitelezők által nyújtott kölcsönökből származik. Az adósság 30 százaléka multilaterális intézmények, 12 százalék a kínai állami és magánhitelezők és további 12 százalék más államokkal szemben állt fenn. Amikor legutóbb, az ezredforduló környékén ekkora volta legszegényebb országok adósságterhe, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és a kormányok széles körű adósságkönnyítési kampányba kezdtek. A kezdeményezés keretében sok súlyosan eladósodott szegény ország bilaterális és többoldalú külső államadósságait elengedték, vagy csökkentették.

Az adósságterhek nagysága sok országban eléri azt a szintet, ami már akadályozza a kormányok azon képességét, hogy közszolgáltatásokat nyújtsanak, küzdjenek az éghajlati válsággal és reagáljanak a gazdasági zavarokra. Nincs vesztegetni való idő, sürgősen szükség van gyors és átfogó adósságkönnyítési programokra. Ebben az összes külföldi hitelezőnek részt kell vennie, s a magánhitelezőknek is részt kell venniük az adósságelengedésben – mondta Heidi Chow, a Debt Justice ügyvezető igazgatója.

Srí Lanka a negatív példa

A vizsgált országok közül Srí Lanka néz szembe a legdurvább tervvel a külső adósság törlesztésére. Az ország külföldi eladósodottsága elég magas, idén elvileg az állami bevételek 75 százalékának megfelelő szinten van. Ezt követi Laosz 65,6 százalékkal, Dominika 57,8 százalékkal és Pakisztán 46,7 százalékkal. Srí Lanka tervezett belföldi adósságterhe még magasabb, az IMF múlt havi jelentése szerint ez a GDP több mint 27 százalékát teszik ki, a külföldi adósságállomány 9,8 százalék a bruttó hazai termék arányában.

Srí Lanka alapvető problémáját az okozta, hogy az évek során alaposan eladósodott, a hitelminősítő intézetek folyamatosan rontották az ország hitelminősítését. Ehhez jött, hogy a Covid-járvány kezdetével az ország turizmusa is összeomlott, ami létfontosságú gazdasági ágazat volt az országban. A gazdasági válság, az áram-, üzemanyag- és gyógyszerhiány nagyszabású kormányellenes tiltakozásokhoz vezetett 2022 márciusában. Májusban Srí Lanka története során először hivatalosan fizetésképtelenné vált. Az összeomláshoz hozzájárult, hogy a kormánynak a magas adósságterhek miatt nem maradt forrása más megrázkódtatásokra reagálni.

Az IMF új becslései szerint két év jelentős csökkenés után a globális adósságszint 2023-ban és az elkövetkező években ismét növekedni fog. Úgy becsülik, hogy a világszerte átlagosan a GDP 93,3 százalékára emelkedik az államadósságok szintje. A Covid-járvány idején, 2020-ban ez közel 100 százalékra, rekordszintre ugrott. Azóta azonban 2022 végéig csökkent, és 92 százalék közelébe esett vissza. Az IMF szerint a következő években itt nagyjából éves szinten egy százalékpontos növekedés várható, 2028-ra pedig eléri a 99,6 százalékot.

Az adósság fenntarthatósága sok országban aggodalomra ad okot – áll az IMF múlt héten közzétett jelentésében. E szerint az országok háromnegyede jelenleg szigorúbb pénzügyi és monetáris politikát folytat 2022 óta, a globális adósság még mindig nyolc százalékponttal meghaladja a járvány előtt becsült szintet.

A tartósan magas infláció miatt az államok már nem tudtak annyi pénzt költeni. Erre egyébként jó okuk van, hiszen ha a költségvetések kiadási oldalát növelnék jelentősen, azzal a jegybankok ellen dolgoznának, amelyek kamatemelésekkel küzdenek az infláció kordában tartásáért. A szervezet szerint az államoknak prioritásként kell kezelniük a pénzügyi tartalékok újbóli felépítését, hogy a következő válságban ismét be lehessen avatkozni a gazdaság megmentése érdekében.

Az IMF idén eddig egyébként rekordnagyságú összegeket utalt ki különböző programok keretében.

Amerika és Kína a ludas

A globális eladósodottsági szint emelkedéséért azonban nem a fejletlenebb és szegényebb országok a felelősek, hanem elsősorban az Egyesült Államok és Kína. Az IMF szerint a két vezető gazdaság nélkül csökkenést lehetne regisztrálni. Az Egyesült Államok eladósodottsága a mostani pályán maradva 2024-től évente csaknem három százalékponttal nőhet, a koronavírus-járvány előtt ez az ütem nagyjából feleekkora volt.

2028-ra az Egyesült Államok adósságszintje A GDP bő 136 százalékára kúszik fel, Kínában pedig elérheti a 105 százalékot. Az éves növekedés üteme ott még nagyobb is, mint az előbbiben.