A Fekete-tenger partján fekvő Herszon városa, amely az azonos nevű tartomány fővárosa, a legnagyobb nyereség volt az előrenyomuló orosz erőknek, amikor márciusban elfoglalták, mert ez az egyetlen tartományi főváros, amit meg tudtak szerezni. November elején azonban azt találgatják a szakértők, hogy az ukrán hadsereg nyár végén indított ellentámadásában vissza tudja-e foglalni a várost – derül ki a BBC helyszíni riportjából.
A városnak a Dnyipro (Dnyeper) folyó mindkét partján vannak részei, központja a jobb, avagy nyugati parton van, egyben ez az a rész, amelyért az orosz és ukrán katonák most harcolnak. Nyugati katonai szakértők arról tájékoztatták a sajtó ott lévő tudósítóit, hogy az orosz hadsereg jó eséllyel úgy dönthet, visszavonul a bal (keleti) partra, amivel a folyó kínálta, jól védhető állásokat foglalhat el.
A nyáron nagy médiaoffenzívát indított az ukrán fél, amelyen Herszon visszavételét jelölte meg az ukrán hadsereg fő céljául, amiből sokan arra következtettek, hogy valamilyen gyors támadás indul a Dnyiprótól nyugatra lévő megszállt területek visszafoglalására. A BBC helyszínen lévő tudósítója arról számol be, hogy sokkal inkább egy kaotikus pozícióharcról van szó, amelyben az ukrán csapatok legfeljebb előrearaszolnak.
Nehéz harcok
A tudósító számos beszélgetést folytatott a Herszon városa körüli állásokban katonákkal és parancsnokokkal is, aminek alapján úgy látja, megtanulták, hogy az orosz hadsereg minden gyengesége ellenére nagyon erős ellenfél. Ilja, az egyik katona, akivel egy Mikolajiv és Herszon közötti állásban találkozott, azt mondja feladatuk az, hogy tartsák az állásukat, amivel lekötik az őket támadó orosz csapatokat.
Valami nagyon hasonlóról számolt be, amit az oroszokról mondani szoktak: annyi katonájuk van, hogy nem győzik lőszerrel védeni magukat a hurrát üvöltve rohamozó ellenséggel szemben. Az oroszoknak sokkal több katonai felszerelésük, emberük és lőszerük van, mint nekik.
Kerülni az áldozatokat
Az ellenfél erején túl fontosabb oka a lassú előrejutásnak az, hogy az ukrán hadsereg igyekszik a lehető legkisebb emberáldozattal elérni a céljait. A háborúban mindkét fél több tíz ezer katonát vesztett már, és Ukrajna nem 147 milliós népességű ország, mint Oroszország csak 40 milliós, amelynek férfi lakossága szinte teljesen a fronton van. A támadás azonban minden háborúban a legtöbb áldozatot igényli, amit a tempó lassításával lehet mérsékelni.
Dimitro Marcsenko dandártábornok, aki a háború első heteiben azzal vált hőssé, hogy a vezetésével megállították az oroszok előrenyomulását Herszontól északnyugatra Odessza felé, óvatosan fogalmaz. Szerinte helyi taktikai harcok folynak. Igyekeznek elfoglalni olyan pozíciókat, amelyek előmozdítják az ellentámadásukat. Minden nap visszafoglalnak egy falut.
Keményebbek lennének, ha lenne elég emberük és fegyverük, például olyan rakétavetők, amelyekkel 300 kilométeres távolságra mérhetnének csapásokat az oroszokra. Amerikai forrásból azért nem kapnak ilyeneket, mert az USA nem akarja kockáztatni, hogy orosz területeken landoljanak az ezekből kilőtt rakéták.