Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szembe menve Nagy-Britannia és a bankszektor ódzkodásával az EU minden tagállamában bevezetné azt a pénzügyi tranzakciós adót, amely mellett eddig 11 uniós tagország kötelezte el magát - írta a Financial Times. A szűk tucatnyi csoport - amelynek két nehéz súlyú versenyzője Németország és Franciaország - azt tervezi, hogy közös adót vet ki a kötvény- és részvénytranzakciók egy részére.

Ez tehát nem azonos a magyarországi tranzakciós illetékkel (amelynek már a neve sem stimmel, hiszen valójában adóról és nem illetékről van szó, másrészt korábban a gazdaságpolitikai közbeszéd a bevezetőben említett közteherre alkalmazta ezt az elnevezést), amely minimális kivétellel minden készpénzfelvételt és pénzügyi átutalást is terhel.

Az Európai Bizottság először 2011-ben vetette fel egy ilyen típusú közteher lehetőségét, amikor a közpénzből finanszírozott óriási állami bankmentő csomagok miatt a közhangulat a pénzintézetek ellen fordult. Az amerikai Lehman Brothers 2008. szeptemberi csődje után lefagyott a világ pénzügy rendszere és egymás után derült ki a bankról, hogy a Lehmanéhoz hasonló lyuk tátong a mérlegükben, amelyeket a kormányok közpénzből pótoltak.

Előnyök és hátrányok

Az európai tranzakciós adó szószólói - élükön a mindenkori francia kormánnyal - azzal érvelnek, hogy ennek segítségével a bankok hozzájárulhatnának azokhoz a kiadásokhoz, amelyek eddigi bedőléseik-feltőkésítéseik idején az adófizetőket terhelték. Emellett kevéssé kifizetődővé tenné azokat a spekulatív pénzügyi műveleteket, amelyek semmilyen hasznot nem hoznak a reálgazdaságnak, viszont túl kockázatosak.

A legnagyobb ellenző Nagy-Britannia, amely attól tart, hogy egy ilyen közteher akkor is megdrágítaná a londoni City kereskedőinek pénzügyi műveleteit, ha a szigetország nem vezetné be az új adót. Az ötlet felmelegítése és kiterjesztésének javaslata ráadásul rosszkor jön, hiszen a londoni kormány éppen a következő időszakban akarja újratárgyalni Nagy-Britannia uniós kapcsolatrendszerét a 2017-re tervezett függetlenségi népszavazás előtt.

A bankok és más pénzügyi szolgáltatók természetesen szintén a bírálok között vannak. Szerintük az adó éppen ellenkező hatást érne el, mint amire szánták: nem gyarapítaná a költségvetési forrásokat, hanem a tranzakciók megdrágításával növelné az európai üzleti szféra pénzügyi költségeit, azaz csökkentené adóalapjukat.

Finom részletek

A tizenegy érintett állam pénzügyminisztere a hét végén egyeztetett a tervről. Ezzel újra felvették a tárgyalások fonalát - az első egyeztetések 2012-ben voltak, aztán elhaltak, és sokan úgy gondolták, hogy az európai tranzakciós adó ötlete halva született. Pierre Moscovici, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa az mondta, lehetséges a megállapodás. Schäuble kiegészítette ezt azzal, hogy furcsa lenne, ha a 28 tagállamból 17 kimaradna ebből az adóból, miközben az EU tőkepiacai integrálására készül.

Az egyeztetésen részletkérdésekről volt szó. Ezen belül szóba kerültek kivételek, például a reálgazdasághoz tartozó a vállalatok hedge ügyletei. A légitársaságok például határidős vásárlásokkal szokták bebiztosítani magukat az üzemanyag drágulása ellen. Emellett felmerült a nyugdíjalapok mentesítése az adó megfizetése alól, valamint a származékos ügyletek kihagyása az adóztatott tranzakciókból.