Svájc volt az első ország, amely a feltétel nélküli alapjövedelemről szavazott (négy másik országos ügy mellett). A javaslat szerint minden felnőttnek havonta 2500 frank, míg minden gyereknek 625 frank járt volna havonta alanyi jogon. Az viszont nem derült ki a javaslatból, hogy ez hogy érintette volna a magasabb jövedelműeket - írja a BBC. A referendum eredményeit itt tekintheti meg.

A javaslat hívei szerint a garantált alapjövedelem támogatná az emberi méltóságot. Ellenzői szerint viszont a rendszer túl költséges lenne és gyengítené a gazdaságot. A népszavazást a pártoktól és a politikától független civilek kezdeményezték. A zöldeken kívül sem más párt, sem a kormány nem állt az ötlet mellé, amelyet utópisztikusnak és túl költségesnek tartanak.

Kapcsolódó

Andreas Ladner, a lausanne-i egyetem politológusa a svájci köztévében úgy nyilatkozott, hogy a svájciak reális döntést hoztak. A javaslat célja elsősorban az volt, hogy vitát gerjesszen. Az ötletgazda Daniel Haeni, aki egy bázeli kávézó tulajdonosa, azt mondta, hogy erkölcsi győzelmet aratott.

"Üzletemberként reálisan 15 százalékos támogatottságra számítottam, de most úgy fest, az emberek 20-25 százaléka is mellénk állhat, ami fantasztikus és szenzációs eredmény" - nyilatkozott Haeni.

A svájciak szem előtt tartják az ország versenyképességét: 2012-ben azt is leszavazták, hogy 4 hét helyett mindenkinek 6 hét fizetett szabadság járjon.

"Ez egy régi, kicsit marxista álom, tele megkérdőjelezhetetlen jóindulattal, de közgazdasági gondolkodás nélkül" - mondta a kezdeményezésről Charles Wyplosz, a genfi Nemzetközi Monetáris és Banki Tanulmányok Központjának igazgatója, aki szerint, ha megszűnik az összefüggés a munka és a jövedelem között, akkor az emberek kevesebbet fognak dolgozni.

Költséges lett volna

A kormány arra buzdított, hogy az emberek szavazzanak nemmel. Számítások szerint az ötlet megvalósítása évi 208 milliárd frankba került volna, aminek nagy részét fedezték volna a társadalombiztosítási befizetések, miután az alapjövedelem az összes jelenlegi juttatást kiváltotta volna. De a kormánynak így is évi 25 milliárdot adóemeléssel vagy kiadás-csökkentéssel kellett volna előteremtenie, hogy mindenki megkaphassa a feltétel nélküli, garantált alapjövedelmet.

Másról is szavaztak

A svájciak több kérdésről szavazhattak vasárnap. Igent mondott a többség (67 százalék) a menedékkérelmek elbírálásának felgyorsítására, és arra is, hogy a meddő vagy örökletes genetikai betegséget hordozó párok esetében mesterséges megtermékenyítésnél beültetés előtt genetikai szűrésnek lehessen alávetni a magzatot. Utóbbit a szavazók 62 százaléka támogatta.

A jóváhagyott menekültügyi reform értelmében a menedékkérelmeket legfeljebb 140 nap alatt el kell majd bírálni. A javaslat része az is, hogy a menedékkérők ingyen jogi segítséget, képviselőt kaphatnak, amit a kezdeményezés ellenzői azért bíráltak, mert a svájci állampolgároknak ez nem jár. Emellett az új szabályok értelmében a szövetségi hatóságok egyszerűbben létesíthetnek majd befogadóállomásokat is.

A szavazók 68 százaléka elutasította viszont azt, hogy a nagy állami vállalatokat nonprofit szervezetekként kellene üzemeltetni, vezetőinek fizetése pedig nem haladhatná meg egy miniszterét. (A kezdeményezés amiatt született, mert nagy az elégedetlenség az állami tulajdonú Swisscommal és az SBB-vel szemben - jegyzi meg a BBC.) A kormány figyelmeztetett, hogy a javaslat elfogadása adóemeléshez vezethet és ronthatja az érintett cégek versenyképességét.

A vasárnapi népszavazáson az alpesi ország állampolgárai egy autós lobbi kezdeményezéséről is szavaztak, amely több, utakba történő beruházást javasolna. Ezt a kormány nem támogatta és a szavazók 71 százaléka is  elutasította végül.