Három egymástól függetlenül készült közgazdasági elemzés is arra a következtetésre jut, hogy ha a szavazók a két hét múlva esedékes referendumon Skócia függetlenné válása mellett döntenek, akkor az új állam kormányának jelentősen csökkentenie kell az állami kiadásokat és meg fog ugrani a lakás-jelzáloghitelek kamata. Mindezek tetejébe Nagy-Britannia mint a font valutaövezete az eurózóna devizaválságához hasonló helyzetbe kerülhet - derül ki a brit konzervatív Telegraph összefoglalójából.

Az amerikai Goldman Sachs és a német Berengerg bankok elemzői úgy vélik, hogy az igenek győzelme esetén Skóciának a jóléti kiadások durva lefaragásával kellene indítania önálló életét. Iain McLean, az Oxford University politológus professzora egyetért ezzel: vagy több adót kellene fizetniük a skótoknak, vagy búcsút mondhatnak megszokott szociális támogatásaiknak.

Kapcsolódó

Mindhárom szakértői anyag arra a következtetésre jut, hogy az önálló állam nagyobb befektetői kockázatokat hordozna, következésképpen a független állam és a hozzá tartozó bankok is drágábban jutnának hitelhez. Ezt a pluszköltséget aztán áthárítanák a hiteleikre, így lakáskölcsönöket törlesztő vagy felvevő banki ügyfelek nagyobb törlesztőrészleteket fizetnének.

Mint az euróválság

A Goldman Sach véli úgy, hogy az eurózóna 2010-2012-es válsághoz hasonló valutakrízis alakulna ki mind a független Skóciában, mind Nagy-Britannia maradékán. Ennek hátterében a valutaunióval kapcsolatos bizonytalanság állna, ami kérdésessé teszi minden vagyontárgy, befektetés és banki betét értékét Anglia határától északra. A függetlenséget szorgalmazó politikusok szerint a brit pártok blöffölnek, amikor azt állítják, hogy nem engednék meg Skóciának a font használatát, mert ez visszaütne, Nagy-Britannia maradékán is súlyos gondokat okozna.

Kevin Daly, a Goldman Sachs vezető elemzője azonban nem ért egyet ezzel. Az euróválság megmutatta, hogy egy valutaunió csak fiskális és politikai unióval együtt működőképes (ennek hiánya vezetett hajszál híján az euróövezet széteséséhez). Miért adnának monetáris és más pénzügyi hátteret Nagy-Britannia maradékának társadalmai a skótoknak, ha az utóbbiak egyébként tőlük függetlenül költenék el jövedelmeiket, amelyek a valutaunió miatt lennének magasabbak annál, mint amit független valuta használatával elérhetnének? - teszi fel a szónoki kérdést. Még ha fenn is maradna a valutaunió, a bizonytalanság miatt a befektetők akkor is erős késztetést éreznének, hogy kivonják pénzüket a skót eszközökből és felszámolják ottani betéteiket.

A kicsi is sok

Az elemzők úgy látják, hogy az sem segítene sokat, ha a brit és a skót kormány megpróbálna gyorsan tető alá hozni egy "bársonyos szétválást" biztosító megállapodást. A skót gazdaság ugyanis lejtőre kerülne: McLean számítása szerint a független ország költségvetése 2,5 milliárd fonttal (3,1 milliárd euró) kevesebb bevételre számíthatna, mintha Skócia Nagy-Britannia része marad. Ennek hátterében az északi-tengeri olajbevételek hullámzása, illetve hanyatlása állna. A skótoknak fejenként évente 480 fonttal (601 euró) többet kellene befizetniük az államkasszába, hogy ellensúlyozzák ezt bevételkiesést. Enélkül a jóléti kiadásokat kellene lefaragni.

Daly szerint már az is nagy gondot okozhat, ha szeptember 18-án győznek a nemek, ám csak kicsi különbséggel. Ebben a helyzetben ugyanis borítékolható lenne, hogy a függetlenségpártiak belátható időn belül újabb szavazást íratnak ki, ami az előbbihez hasonló gazdasági bizalomvesztéshez vezetne. Ezt a vélekedést látszik alátámasztani, hogy a függetlenség támogatottságának erősödését mutató közvélemény-kutatási adatok nyilvánosságra kerülése után gyengült a font.

Cameron úgyis megbukik

Saját pártja miniszterelnökének közelgő bukását kilátásba helyezve érvelt Skócia függetlenné válása ellen a kormányzó brit Konzervatív Párt skóciai tagozatának elnöke. A skót kormány szeptember 18-ára írta ki a népszavazást arról, hogy Skócia elszakadjon-e a 307 éves brit uniótól. A függetlenséget ellenzők tábora a legutóbbi felmérések szerint változatlanul többségben van, de előnyük egyre apad. Szakértők szerint ennek elsősorban az az oka, hogy a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt skóciai hívei mind nagyobb számban állnak a függetlenséget szorgalmazó skót kormány mögé, abban a reményben, hogy az elszakadással megszabadulhatnak a David Cameron vezette konzervatív brit kormánytól is. Ruth Davidson, a Konzervatív Párt skóciai vezetője ugyanakkor egy helyi televíziós vitában kijelentette: a közvélemény-kutatási adatok alapján "őszintén szólva nem tűnik valószínűnek", hogy a konzervatívok megnyernék a jövő májusban esedékes brit parlamenti választásokat. A felmérések valóban a 2010 óta ellenzékben politizáló Munkáspárt támogatottsági előnyét jelzik.
Saját skóciai népszerűtlenségének a Konzervatív Párt is tudatában van. A Financial Times csütörtöki értesülése szerint Cameron a két hét múlva esedékes népszavazásig már csak egyszer látogat Skóciába, mivel szakértői arra figyelmeztették, hogy gyakoribb megjelenése a kampányidőszakban nem tenne jót az elszakadást ellenző erők esélyeinek. A londoni gazdasági napilap egyik kormányzati forrása szerint Cameron azt mondta stábjának, hogy nincs ok a pánikra, mert a skót függetlenséget elvető tábor "úton van a győzelem felé", ugyanakkor most már "kezdenek látszani az idegesség jelei is" a Downing Streeten.