Egyre valószínűbbnek látszik, hogy Indiában bevezetik a feltétel nélküli állampolgári alapjövedelmet (FNA), amelyet elnevezésének megfelelően egy ország minden lakója állampolgári jogon kaphat - derül ki Arvind Subramanian, a Harvard University vendég tanára, a Peterson Institute for International Economics vezető munkatársa cikkéből, amelyet a Financial Timeson jelentetett meg.

A szakértő, aki 2014 és 2018 között az indiai kormány vezető gazdasági tanácsadója volt, beszámol arról, hogy az újdelhi vezetésnek készült 2017-2018-as gazdasági elemzésükben minden politikai erőnek javasolták az FNA bevezetését, amivel elindították a vitát erről a lehetőségről.

Kapcsolódó

Más programmal elfolyt a pénz

Az állampolgári alapjövedelem ötletét már Dzsaváharlál Nehru, India első miniszterelnöke felvetette 1938-ban, még a függetlenség 1947-es kivívása előtt, ám a szegénység kezelésére nem indult ilyen átfogó program. Ehelyett több projekt futott erősen vitatható eredménnyel. Egyes területeken sikerült javulást elérni, ám a pénz sokszor elfolyt hatástalanul vagy a korrupció melegágyává vált, és nagyon sok szegély emberhez, aki rászolgált volna a támogatásra, nem jutott el a támogatás. Például a 2011-2012-es foglalkoztatási program nem érte el a rászorulók 40-65 százalékát. Az FNA előnye ezekkel szemben, hogy nem kellene kitalálni, ki kapjon ilyet és ki nem, mert mindenkinek járna.

A technológiai fejlődés segíthet

A bevezetés mellett szól az elmúlt évtizedek rohamos technikai fejlődése, ami átjárja az 1,324 milliárdos népességű országot. Például a biometrikus azonosítás ma már majdnem minden lakosra kiterjed, a pénzügyi rendszer kiépülése és a mobiltechnológia elterjedése pedig utat nyit az előtt, hogy minden háztatártás saját bankszámlájára elutalhassák a pénzt.

Ehhez persze előbb le kell győzni még néhány akadályt. Például a kormány terve, hogy minden indiai bankszámláját, mobiltelefonját és azonosítókártyáját egy rendszerbe egyesítsék, felvetette a lehetőségét, hogy illetéktelenek, például vállalatok hozzájussanak az emberek személyes adataihoz, ami egy legfelsőbb bírósági döntés szerint kerülendő. A bankoknak pedig meg kell oldaniuk az utolsó kilométer problémáját, mármint, hogy a bankfiókok még mindig messze vannak sok ember lakóhelyétől.

Válaszok kellenek

Mindez azonban inkább csak késlelteti az FNA bevezetését, nem akadályozza meg azt. Az FT cikkírója úgy véli, hogy fokozatosan lehetne eljutni eddig, például az első lépés megtételéhez ki lehetne használni az elmúlt évek mezőgazdasági válságát. Az elmúlt két évben a nem gabonát termesztő farmerek jövedelme gyorsan zuhant, ami arra ösztönözte a politikusokat, hogy tegyenek valamit ez ellen. Ez főként akkor vált világossá, amikor az országot kormányzó Bharatija Dzsanata Párt három választáson szerepelt rosszul decemberben, mert az emberek hiányolták a segítséget az ország vezetésétől.

Elsőként Teangána állam reagált: segélyeket kezdett utalni a földtulajdonos farmereknek. Más államok követték a példáját, majd február elején az ellenzéki Kongresszus Párt bejelentette, hogy a májusi választásokra készülő programjában megígéri a szegényeknek járó minimumjövedelem bevezetését. A kormány is lépett: az idei költségvetésben évi 6000 rúpia (23,5 ezer forint) átutalása szerepel minden olyan farmernek, aki maximum kéthektáros birtokon gazdálkodik. Persze ezek a lépések nem jelentik az átfogó FNA bevezetését (emellett csak Szikkim állam kötelezte el magát), és a bejelentésekből nem derült ki, hogyan akarják végrehajtani az intézkedéseket.

Fokozatosan vezetnék be

Ez érthető is annak tükrében, hogy sem az indiai államok, sem a központi kormány nem rendelkezik kellő anyagiakkal az alapjövedelem bevezetéséhez, amely számítások szerint elvinné a GDP öt százalékát. Az elképzelés azonban egyre jobban terjed, és a farmereknek kiutalt támogatások az első lépést jelenthetik a megvalósítás útján. Ennek eredménye az lehet, hogy a vidéki háztartások háromnegyede kaphat közvetlen pénzátutalást, amely a legszegényebbek esetén 40 százalékkal növelhetné jövedelmüket a jelenlegihez képest. Egy ilyen rendszer csak a GDP 1,5 százalékát emésztené fel, bár ehhez meg kellene szüntetni, a pazarló agrártámogatásokat, ami nem kis politikai feladat lenne.

Eljött az idő!

További nehézséget okoz, hogy a központi és a helyi kormány együttműködésére lenne szükség, ami sokszor nehezen megteremthető. Ugyanakkor ha az egyik állam elér valamilyen sikert, azt a többi igyekszik lemásolni. Az FT cikkírója idézi Victor Hugo regényírót, aki szerint ha egyszer eljött egy ötlet, elképzelés, eszme megvalósításának ideje, akkor semmi sem állhat ennek útjába. Szerinte csak kicsit túlzás azt gondolni, hogy a feltétel nélküli állampolgári alapjövedelem ma már ilyen elképzelésnek minősíthető Indiában.