2020 szélsőségesen ellentétes év volt. A covid-19 milliók életét és megélhetését tette tönkre, a világgazdaság pedig a II. világháború óta nem tapasztalt mély válságba esett. Ugyanakkor a monetáris és a költségvetési rendelkezések váratlan értékben mozgósítottak pénzösszegeket a gazdaság, a piacok és az emberek támogatásának érdekében. Mindez sikerrel járt, a bevételek stabilizálódtak, a részvénypiacok pedig gyorsan helyreálltak. Ezzel a hátszéllel a háztartások vagyona is átvészelte a covid19-válságot: a pénzügyi eszközök globális bruttó állománya 9,7 százalékkal nőtt 2020-ban, első alkalommal elérve a bűvös 200 ezer milliárd eurós határt.
A fő mozgatórugót a megtakarítások jelentették: mivel a lezárások drámai módon csökkentették a fogyasztási lehetőségeket, megszületett a „kényszerű megtakarítás” jelensége. Az új megtakarítások 78 százalékkal 5,2 ezer milliárd euróra nőttek 2020-ban, ami abszolút rekordnak számít. A bankbetétekbe érkező pénzösszegek mennyisége – a kényszerű megtakarítások alapértelmezett formájaként, egyszerűen a bankszámlán hagyva az el nem költött jövedelmet – majdnem háromszorosára nőtt (187 százalékos emelkedést követően). Az új megtakarítások legalább felét a bankbetétek tették ki az összes piac tekintetében, világszerte kétszámjegyű, 11,9 százalékos növekedést mutattak; meghaladva a korábbi 2008-as pénzügyi válság évében regisztrált 8 százalékos csúcsot. Míg az értékpapír eszközosztály – az erős részvénypiacok által támogatva – 10,9 százalékkal nőtt, a biztosítási és nyugdíjpénztárakban lévő eszközállomány sokkal gyengébb, mindössze 6,3 százalékos emelkedést mutatott.
Elvesztegetett lehetőség a számlapénz
A nehézkes kezdés, a világgazdaságban jelentkező folyamatos kínálati problémák és az új korlátozásokat kikényszerítő új vírusvariánsok ellenére a globális GDP erősen növekszik 2021-ben, amit az oltási kampány hajt, és ami lehetővé teszi a gazdaságok számára az újranyitást és a (részleges) visszatérést a normális kerékvágáshoz. Emellett továbbra is megmarad a laza monetáris politika és a nagyvonalú költségvetési támogatás. Kérdés, hogy ilyen helyzetben milyen eredményre számíthatnak a megtakarítással rendelkezők világszerte. Ha nem történik egy nagyobb részvénypiaci korrekció, 2021 egy újabb jó év lehet a számukra, a pénzügyi eszközök állománya ugyanis hozzávetőlegesen 7 százalékkal nő globálisan.
„Ezek a számok lenyűgözőek, azonban ennél mélyebbre kell ásnunk. A legtöbb háztartás valójában nem takarított meg, csak félretette a pénzét. A bankszámlákon heverő tétlen pénzek elvesztegetett lehetőséget jelentenek. A háztartásoknak ehelyett a nyugdíjba és a zöld gazdaságra való átállásba kellene fektetniük, ami lehetővé tenné, hogy a társadalom megbirkózzon a legsürgetőbb kihívásokkal, mint például az éghajlat- és a demográfiai változás. Attól tartok, hogy ha a háztartások végül elkezdik megtakarításaikat elkölteni, ami értelmetlen fogyasztáshoz vezet, és ez az inflációt gerjeszti. Sürgősen új megtakarítási kultúrára van szükségünk.” - mondta Ludovic Subran, az Allianz vezető közgazdásza.
A pénzeszközök állománya 2020-ban is gyorsabban nőtt a feltörekvő piacokon (+13,9 százalék), mint a fejlett piacokon (+10,4 százalék), ezzel három év után visszajött a korábbi trend, és ismét szűkült valamelyest a gazdag és a szegény országok közötti vagyoni különbség. Azonban még korai lenne azt mondani, hogy a felzárkózással most már minden rendben van. Habár számos fejlődő ország meglepően jól teljesített a járvány első évében, a hosszabb távú következmények és kihívások elsősorban a szegényebb országokat érinthetik. Ezek a kihívások a nem elegendő számú oltásból, valamint a digitális és zöld gazdaságra való átállás érdekében újrakonfigurált ellátási láncokból adódnak.
Nyílik az olló a társadalmi rétegek között
Ugyanez mondható el a vagyon országokon belüli eloszlásáról. Bár a középosztályba tartozó réteg az országokban kisebb lett az elmúlt években, - mivel a teljes nemzeti vagyonon belüli részesedése csökkent -, 2020-ban legalább úgy tűnik, hogy a nagymértékű szociális juttatások sikeresen ellensúlyozták a vagyoni osztályok közötti szakadék további növekedését. Ez az örömteli esemény azonban csak addig tart, amíg az állami támogatások véget nem érnek, és a válság közvetlen hatása – több millió munkahely elvesztése – újból meg nem jelenik. Ráadásul a válság az oktatásban is jelentős egyenlőtlenségekhez vezetett, ezért valószínű, hogy a covid-19 tovább nehezíti a társadalmi osztályok közötti mobilitást. A középosztály fokozatos elporladása csak átmenetileg állt meg.
„A világjárvány lényegesen nagyobb kihívást jelent a szegényebb országok számára. Nagyon valószínű, hogy a covid-19 sokkal hosszabb ideig fogja majd vissza a gazdasági fejlődést ezekben az országokban, mint a fejlett piacokon. De az igazi kihívás csak ezután jön: ezek az országok egy olyan járvány utáni világban találják majd magukat, amelyben egyre nehezebb lesz érvényesíteni a komparatív előnyeiket a technológiában, az irányelvekben és az emberek életmódjában bekövetkező tartós változások miatt. A jóléti és szegény államik közötti globális szakadék folyamatos szűkülése, ami az elmúlt évtizedekre jellemző volt, most már nem annyira egyértelmű tendencia.”– fűzte hozzá Patricia Pelayo Romero, a jelentés társszerzője.
Magyarország: jelentős, 9,9 százalékos növekedés a pénzügyi eszközök állományában
A magyar háztartások pénzügyi eszközeinek bruttó állománya 9,9 százalékkal nőtt 2020-ban, csaknem annyival, mint a rekordnak számító 2019-es évben (11,3 százalék). A növekedés fő mozgatórugója a bankbetétállomány volt, amely kivételes mértékben, 17,4 százalékkal bővült; ez a valaha mért legnagyobb emelkedés. Ebben az új megtakarítások 2020-ban ugrásszerűen, 161 százalékkal növekvő, rekordmértékű beáramlása játszotta a legnagyobb szerepet. A másik két eszközosztály is meglehetősen erősen teljesített: az értékpapír-állomány 8 százalékkal , a biztosítási és nyugdíjpénztári eszközök állománya pedig 8,7 százalékkal nőtt.
A kötelezettségek 11,9 százalékkal bővültek, a nagy pénzügyi válság óta ez kiemelkedően gyors mérték. Ennél csak 2019-ben volt magasabb (12,6 százalék) a kötelezettségek növekedése. A nagy pénzügyi válságot követően összehúzták a derékszíjat a magyarok, azóta viszont ismét nő a hitelfelvételi kedv. A gazdasági teljesítmény 2020. évi csökkenésével párhuzamosan a magyar háztartások adósságráta (a kötelezettségek GDP-hez viszonyított százalékos aránya) 25 százalékra ugrott, de még így is jócskán elmarad a Szlovákiában (51 százalék), a Csehországban (42 százalék) és Lengyelországban (36 százalék) tapasztalt szintektől.
A nettó pénzügyi eszközök értéke 9,4 százalékkal nőtt. A pénzügyi eszközök 16 160 eurós (5,8 millió forint) egy főre jutó nettó állományával Magyarország a 30. helyen maradt a leggazdagabb országok rangsorában. Ezzel Magyarország a régió negyedik leggazdagabb országa Szlovénia (25), a Cseh Köztársaság (26) és Észtország (27) mögött, megelőzve Bulgáriát (35), Lengyelországot (37) és Szlovákiát (38). Az egy főre eső legmagasabb megtakarítás toplistáján a vezető pozíciókat továbbra is az Egyesült Államok és Svájc birtokolja, a többi előkelő helyért a skandináv és az ázsiai országok küzdenek.