Az Economist által minden évben elkészített úgynevezett Big Mac-indexe 830 forintos Big Mac árral számolt, ami 3,82 dolláros összegnek felel meg az USA-ban regisztrált 4,37 dollárral szemben. Ez azt jelenti az index szerint, hogy a forint a dollárral szemben 12,6 százalékos, az euróval szemben 21,8 százalékos alulértékeltséget mutatott januárban.

A régiónkat illetően Csehországban 3,72 dollárba került egy Big Mac, ami a cseh korona 14,8 százalékos alulértékeltségét mutatta a dollárral szemben, míg Lengyelországban 2,94 dollárért lehetett Big Macet venni, ami a zloty 32,6 százalékos alulértékeltségét jelentette. Ezekehez képest a magyar Big Mac drágának számít.

A Big Mac indexet 1986-ban találták ki az Economist elemzői, amelyet annak bemutatására szántak, hogy egy adott fizetőeszköz értéke a "megfelelő" szinten áll-e. Az index a vásárlóerő-paritáson alapul, vagyis azon az elméleten, hogy az azonos áruk és szolgáltatásokért bármely országban azonos értéket kellene fizetni és az árfolyamok hosszabb távon efelé az egyensúlyi érték felé közelítenek. A gazdaságpolitikai hetilap a világ sok országában árult emeletes szendvicset teszi meg az áru- és szolgáltatásárak összehasonlító "kosarának", mivel a termékben mindenhol ugyanazok az összetevők vannak. Bár a mutatót csak egy olyan eszköznek szánták, ami az árfolyam-elméletet emészthetőbbé teszi, mégis globális standarddá vált.

A mutató nagy szóródást mutat az alul- illetve felülértékeltség között: az index alapján a legdrágább ország Venezuela, ahol egy Big Mac 9,08 dollárba került, azaz 107,9 százalékos volt a helyi pénz, a bolivar túlértékeltsége a dollárral szemben, míg a legolcsóbb ország India volt, ahol 1,67 dollárba került egy Big Mac, ami 61,8 százalékos alulértékeltséget jelentett.

A legdágább országok között Venezuelát Norvégia (79,6 százalékos túlértékeltség), Svédország (74,5 százalékos túlértékeltség) és Svájc (63,1 százalékos túlértékeltség) követi a sorban. A legolcsóbb országok között pedig Ukrajnát (46,6 százalékos alulértékeltség) Hongkongot (49,8 százalékos alulértékeltség), Dél-Afrikát (53,6 százalékos alulértékeltség) találjuk India előtt.

Forrás: Economist

Az index szerint az euró 11,7 százalékkal volt januárban túlértékelt a dollárral szemben, míg a kínai jüan 41,1, a japán jen pedig 19,5 százalékkal volt alulértékelt a zöldhasúval szemben.

A forint dollárhoz viszonyított alulértékeltsége a 2011 végén tapasztalt közel 50 százalékról fokozatosan csökkent, a januári 12,6 százalékos adatot 217,47 forintos dollárárfolyammal és 295,10 forintos euróárfolyammal számolta ki az Economist.

A GDP-vel kiigazított érték már felülértékeltséget mutat

Az egy főre eső GDP-vel kiigazított érték egy kicsit átrendezi a képet: eszerint ugyanis a forint 27,8 százalékos túlértékeltséget mutat a dollárral szemben, míg az euróhoz viszonyítva csak 5,8 százalékos a túlértékeltség.

Ezen a skálán a leginkább, 59,2 százalékkal, a brazil real mutatott túlértékeltséget a dollárral szemben, amelyet Kolumbia (48,3 százalékos túlértékeltség), Törökország (39,4 százalékos túlértékeltség) és Svédország (33 százalékos  túlértékeltség) követett.

A lista másik végén találjuk Japánt, Dél-Afrikát, Indiát és Hongkongot. Utóbbi ország fizetőeszköze volt a leginkább, 42,3 százalékkal alulértékelve a dollárral szemben. Az indiai rúpia 32,8, a dél-afrikai rand 26,2, míg a japán jen 17,7 százalékos alulértékeltséget mutatott.

A kínai jüan viszont ezen a listán csak 2,5 százalékos alulértékeltséget mutat az amerikai fizetőeszközzel szemeben, míg az eurózónás valuta 20,8 százalékkal túlértékelt a zöldhasúval szemben.