A Westinghouse Electric Co. és az ukrán Energoatom a tárgyalások utolsó szakaszába lépett, küszöbön áll a szerződés aláírása arról, hogy az amerikaiak 2020-ig vállalják több atomreaktor fűtőanyag ellátását - tudósított a Kyiv Post, amely szerint ez csökkentené Ukrajna függését Oroszországtól. Jurij Prodan energiaügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy egyelőre három reaktort szeretnének az amerikai elemekkel fűteni.
Az ukrajnai energiatermelés közel felét adják az atomerőművek, amelyek csaknem kizárólag orosz üzemanyaggal működnek. Egy 2008-ban kötött szerződés értelmében a Westinghouse az ország 14 reaktorából háromnak szállíthatott 5 évig fűtőelemeket, de ebből csak kettőt láttak el. Az akkor kötött üzlet értékét a szakértők 100 millió dollárra becsülték - a most küszöbön álló értéke ennél lényegesen magasabb.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a Roszatom már a múlt hónapban közölte, hogy a politikai zavarok dacára gondoskodik az ukrajnai atomerőművek zavartalan üzemanyag ellátásáról, szerződéses kötelezettségeinek megfelelően. Emellett figyelmeztetett arra, hogy az ukrajnai erőműveket orosz elemek használatához tervezték, és az új üzemanyag komolyan veszélyeztetheti biztonságos működésüket. A Roszatom szerint 2012-ben az egyik ukrán reaktorban a Westinghouse által az orosz atomerőművekhez előállított üzemanyag keverékkel a próbaüzem során problémák voltak az amerikai cég hibájából. Ezt most az Energoatom azzal magyarázta, hogy az előző kormány gyakorlatilag szabotálta az együttműködést az amerikaiakkal.
Kérdéses cseh bővítés
Csehországban is problémák vannak a temelíni atomerőmű tervezett bővítésével. Miután a tenderből kizárták a francia Arevát, csak a japán-amerikai Westinghouse és az orosz-cseh MIR 2000 konzorcium maradt versenyben a 200-300 milliárd koronás megrendelésért. Az eredeti tervek szerint 2025-re kellett volna megkezdenie működését a két régi mellett a két új reaktornak. Mint a Hospodarske Noviny írta, ez az ország történelmének legnagyobb beruházása, és már csak ezért is politikailag rendkívül érzékeny ügy. Támogatói az energiabiztonsággal és a cseh ipar számára nyíló lehetőségekkel, ellenzői leginkább azzal érvelnek, hogy a jelenlegi energiaárak mellett sosem térül meg a befektetés. Éppen ezért követeli a megrendelő CEZ energetikai vállalat, hogy az állam biztosítson az erőműben majdan termelt áramnak garantált árat.
Az üzlet politikailag kényes volta különösen erős hangsúlyt kapott most, miután Oroszország annektálta a Krím félszigetet. Mert bár a döntést elhalasztották, az oroszok álltak nyerésre a versenyben. A nyugatiak ugyanis közölték, hogy ők nem hitelintézet, Moszkva viszont kész óriási hitellel támogatni a két új reaktor építését.
Milos Zeman cseh államfő most azzal az ötlettel állt elő, hogy az elakadt helyett írjanak ki új tendert, amiben a versenyben maradtak mellett újra részt vehetne az Areva, és esetleg egy dél-koreai vállalat is. Az új kormány azonban egyre inkább úgy véli, hogy nem érdemes belevágni Temelín bővítésébe. Azt már határozottan közölték, hogy szó sem lehet az áramár garantálásáról és a beruházás költségvetési támogatásáról. Daniel Benes, a CEZ vezérigazgatója viszont úgy nyilatkozott, enélkül a cég nem vállalkozhat a dologra, mert sosem tudná az energiaszektor válságának körülményei közepette meggyőzni részvényeseit és a befektetőket a projekt gazdaságosságáról, túlságosan nagy volna a piaci kockázat.