Miután legyőzte hazai ellenfeleit, Angela Merkel német kancellár újra ringbe szállt. Ezúttal Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke az ellenfele, aki a kettejük júniusi találkozója óta (a világ leggazdagabb országait tömörítő G7 kanadai csúcsértekezletén látták egymást) nem viselkedett valami udvariasan Németország első nő kancellárjával szemben - kezdi háttérelemzését a Bloomberg.

Látva a belpolitikai válságot, amelyben a német kormány feje szembe került saját belügyminiszterével, Horst Seehoferrel - aki Merkel határozott ellenzése ellenére olyan szabályt akart elfogadtatni, amely lehetővé tette volna a más EU-tagállamokban már regisztrált bevándorlók egyoldalú visszafordítását a német határról -, Trump szokatlan támadást intézett kollégája ellen. Belefolyva a német belpolitikába arról értekezett, hogy a szavazók elfordultak a kancellártól.

Petárdák egymás után

A NATO-csúcst előtt ostorozta Németországot, amely több év alatt akarja GDP-je két százalékára emelni védelmi büdzséjét, hogy megfeleljen a katonai szövetség szabályainak. Az amerikai államfő szerint a németek valójában élősködnek az USA-n azzal, hogy az előírtnál. kevesebb pénzt tolnak a közösbe. Végül ezt még megfejelte azzal, hogy kijelentette: az orosz-német gázszállítási megállapodás nyomán Németország Oroszország foglyává válik. Nem tartózkodott tehát a túlzásoktól.

Merkel azzal, hogy a politikusok erodálásával dacolva 13 éve áll országa élén, Trump fő célpontjává vált Európában. Éppen most verte vissza a helyét fenyegető eddigi legnagyobb támadást, amely már-már a bukásával fenyegetett. De ha az USA garabonciás elnöke, aki egyébként nem rejti véka alá, hogy lenézi az EU-t, azt hitte, hogy egy végveszélyben lévő politikussal találkozik Brüsszelben, akkor tévedett.

Már nem, de még igen

Merkel már nem Európa királynője - véli Jacob Funk Kirkegaard, a washingtoni Peterson Institute of International Economics vezető kutatója. Ha azonban azt kérdezzük, hogy távozóban van-e a hatalomból, hogy kiszorították e posztjáról, akkor azt kell mondanunk, hogy nem. Ehelyett inkább a befolyása lassú erodálódása veszélyezteti az olyan alapkérdések kezelésében, mint a terrorizmus vagy az európai bevándorlási válság.

Ne feledjük, hogy ellenfelei rendszeresen alulbecsülik Merkelt. Jelenleg az a helyzet, hogy népszerűbb, mint pártja vagy Trump a saját országában. A CDU/CSU konzervatív blokkból és a szociáldemokrata pártból álló koalíció tagjai nem akarnak előrehozott választást, mert nemrégiben még történelmi mélyponton volt népszerűségük. Több mint három év van a következő szavazásig, hova sietnének?

Puccsot akartak

A hazai politikai porondra visszatért a nyugalom a koalíció felbomlásával fenyegető vita után, amely a korábban feltételezettnél is súlyosabb volt. A Bloomberg kiszivárogtatott információkra hivatkozva úgy tudja, hogy a CSU és Merkel saját pártja, a CDU egyes politikusai azt gondolták, hogy lemondatják és a helyére a parlament elnökét, a CDU-s Wolgang Schäuble volt pénzügyminisztert ültetik. A szociáldemokraták azonban elhajtották őket.

Egyelőre nincs napirenden szisztematikus utódlása sem, amelyen még ráér gondolkodni. Hosszabb ideje van hatalmon, mint Margaret Thatcher legendás brit miniszterelnök, akit harmadik kormányzati ciklusa közepén kényszerítettek lemondásra. És ott van példának Helmut Kohl, politikai mentora, aki harmadik és negyedik kancellári megbízatása előtt is túlélt egy-egy palotaforradalmat a pártjában.

Meggyengült abban az értelem, hogy Németország is gyengébb lett más európai országokhoz képest, mivel az euró nincs válságban, ami megemelte Európa legerősebb gazdaságával rendelkező országának jelentőségét - mondja Kirkegaard. Ezért most más feltételek között kell játszania. Nagyon korai lenne azonban megírni politikai gyászjelentését.

A fotó forrása: Patrik Stollarz/AFP