Az elmúlt időszakban egyre több uniós szervezet - így az Európai Parlament - szorgalmazta, hogy Magyarország és Lengyelország esetében alkalmazzák a jogállamisági mechanizmust. Lengyelországban leginkább a bírók kinevezésével kapcsolatos szabályok miatt volt vita az Európai Bizottság és a Mateusz Morawiecki-féle vezetés között, míg Magyarország esetében korrupciós kockázatok, az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtószabadság és a fékek és ellensúlyok rendszerének hiányosságai miatt merült fel a tavaly élesített jogállamisági mechanizmus elindításának lehetősége.

Pénteki brüsszeli nyilatkozatában Angela Merkel távozó német kancellár arról beszélt, hogy az uniós jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban emlékeztetett, hogy ez hosszú tárgyalások eredményeként jött létre Németország tavalyi elnöklete alatt az Európai Tanácsban, ami minden oldalról kompromisszumkészséget igényelt. Tavaly decemberben ugyanis Merkel úgy tárgyalta le az új rendszert, hogy Magyarország és Lengyelország számára ígéretet tett, hogy az Európai Unió Bíróságához fordulhatnak a mechanizmus miatt. A két fél ezzel még az év elején élt is.

Kapcsolódó

Október 11–12-én, vagyis hétfőn és kedden tárgyalta már az Európai Unió Bírósága azt a keresetet, amelyet Magyarország és Lengyelország nyújtott be, amiért az Európai Bizottság jogállamisági feltételekhez kötné az EU-tagországoknak járó támogatások kifizetését. Az eljárásban az dől el, összeegyeztethető-e az uniós joggal, hogy a támogatások kifizetését a jogállamisági feltételek teljesüléséhez kössék. Az Orbán Viktor vezette kormány szerint természetesen ez nem lehetséges, azóta a kommunikációban felmerült, hogy ez Magyarország szuverenitását sérti, vagy hogy az LMBTQ-lobbisták hatására lépne csak fel Brüsszel a magyar vezetés ellen.

Most Merkel - ahogy az Index beszámol a Politico cikke alapján - Óvatosságra intette az Európai Bizottságot mielőtt a testület megvonná az uniós forrásokat Lengyelországtól és Magyarországtól. A távozó államfő jelezte, támogatja az ügyben a magas szintű vitát, de nem helyeselte a csoport azonnali lépéseit. Alexander De Croo belga miniszterelnökkel folytatott tárgyalását követően úgy fogalmazott:

Úgy gondolom, most annak van itt az ideje, hogy mélységében beszéljünk a lengyel kormánnyal, hogyan tudunk úrrá lenni a nehézségeken. Komoly problémáink vannak, de azt tanácsolom, hogy ezeket egyeztetéssel oldjuk meg, hogy találjunk kompromisszumokat.

Ezzel arra is utalt, hogy a lengyel alkotmánybíróság határozatában kimondta a lengyel nemzeti jog elsőbbségét az uniós jog felett, ami viszont teljeséggel szembe megy az uniós alapszerződéssel. Merkel Magyarország esetében is türelmet kért a bíróság döntéséig.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.